Vajkai Aurél: Veszprém. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

lemben vett szekrények megjelenése előtt, a láda volt a ruha-, az értékmegőrző. Az egészen korai szökrönyök után, a reneszánsz idején a díszesebb, magasabb láda került az úri házakba, s innen juthatott el később a parasztszobákba is, egyik nevén tulipános ládának keresztelve. A Bakonyi Házban három láda került kiállításra, mindegyikük Szentgálról, a kiváltságos nemesi faluból való. A Bakony vidéki ládákat túlnyomórészt vésett, faragott díszítményekkel látják el és sokkal ritkábban festik. Ha festés van is a ládán, akkor az meglehetősen mértéktartó, nem zsúfolt. A kiállított ládákon elsősorban a vésett dísz ragadja meg figyelmünket, stílusukban közel állnak a Bakony vidék egyéb bútordarabjainak díszítéséhez, s ebben is megfelelnek a kisnemesi ízlésnek. A kiállított ágy dörgicsei eredetű, az; ottani szőlőhegy egyik présházában állott. Feltűnően rövid, általában a parasztágyak rendszerint rövidek. Van a Bakonyi Múzeum birtokában ennél sokkal díszesebb, színesre festett mennyezetes ágy is - amilyeneket reneszánszkorabeli festményeken láthatunk azonban ez német telepes bakonyi falunak volt bútordarabja, és így kevésbé illett volna a kisnemesi bútortárgyak közé. A múzeum egy másik mennyezetes, szintén festett ágya korábban Alsóörs egyik szőlőhegybeli présházában állott, azonban valószínűleg ide is német faluból került. A kiállított bölcső már fejlettebb darab a kis gyermek bútorkészlete sorában, mert korábban egyszerű teknőcskét használtak erre a célra. Meglehetősen jellemző a bakonyi házakra a szoba falába épített kis ajtós szekrényke, a falkás^H- A régebbi házak falába sok vaklikat csináltak, kint a gádorban, a konyhában, a kamrában, de a szobában is mindenütt BAKONYI HÍMZÉSEK