Vajkai Aurél: Nagyvázsony. Bakonybél. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

A CÉHKIÁLLÍTÁS kőműves céh zászlajának festett képe: a sebét (helyesebben a pestises Bubóját) mutató védszent, Szent Rókus, a felirat szerint meglehetősen későn, 1886-ban készült. A zászló egyházi körmenetkor nyert alkalmazást, nemkülönben érdemes céhtag temetésekor. így kerültek a templomokba. Igen művészi kovácsmunka az ugyancsak az előbbi, asztalos, kőműves, ács, esztergályos céh xlótartó vasa, amelyre valamikor a zászlót erősítették. Festett formában ezen is megjelennek az említett mesterségek szerszámai, nemkülönben a magyar címer. Céhtagok temetésekor jutottak szerephez a temetési menetben, a halott végső tisztességadásában a halottaslámpák, amellett, hogy az úrnapi felvonuláskor is kézbevették őket. A lámpások csúcsát szintén az illető céh szimbólumaival díszítették, jelen esetben a takács céhről lévén szó, három vetélőnek az ábrázolásával. Bár nem tartozik a céhek történeti anyagához, itt látható a nagyvázsonyi katolikus egyház 1828-ból szárRÉSZLET A CÉHKIÁLLÍTÁSRÓL