Vajkai Aurél: Bakonybél. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

ha, a másik a szoba, a harmadik a kamra. A belső méretek szerények, a konyha lehet egészen keskeny, másfél méter széles, s annak is nagy részét a négyszögletes kenyérsütő kemence foglalja el, kétoldalt a padkával, a tűzhellyel, amin főztek, s ahonnan egy nyíláson át fűtötték a szobában levő zöld szemes kályhát. A füstös ház már messziről felismerhető füstölgő, párolgó tetejéről, nemkülönben a gádor feketére kátrányozott gerendáiról. Füstös konyhás házak egyformán előfordultak sövény-, sár- vagy kőfalú kivitelben, s régebben a jobbmódú család, a kisnemes is ilyen típusú házban lakott, míg napjainkban már csak igen rossz anyagi körülmények közt élőket találunk meghúzódva a füstös házban. A régi Balaton-felvidéki, szinte zenei ritmusban jelentkező szépen ívelt, oszlopos tornácú kisnemesi házak legtöbbje füstös volt. De ugyanakkor, érdekes módon a kisnemes füstös konyhájú házában a szoba vagy a hátsó kamra bolthajtásos felépítésű, ez a megoldás építészetileg fejlett szerkezetre vall. A jobbmódú tulajdonos füstös háza mindenesetre nagyobb méretével tűnt ki, akadt a füstös házak közt tizenkilenc méter hosszú is, s olyan füstös konyha, amely öt méter széles volt. A füstös konyha már több, mint száz évvel ezelőtt kezdett eltünedezni. Az idők folyamán tehát számuk meglehetősen megcsappant, de városban is akadt századunk elején füstös konyhás ház (pl. Keszthelyen a Balaton utcában), s nagy ritkán még napjainkban is találkozhatunk effajta házakkal vidékünkön. Sokkal elterjedtebb és fejlettebb a szabadkéményes megoldás: ennél a konyhából a füstöt egy fordított tölcsér alakú, a legtöbbször téglából rakott nyitott kémény vezeti el. A szabad kéményt téglaboltívesen oldották meg. A szabad kémény alatt a nyílt tűzhely lángja lobogott, az égő fahasábokat a vas tűzikutyákkal támasztották alá. Füst tehát ebben a konyhában is volt, csak hamarább illant el a nyitott kéményen át, amit különben nagyszerűen lehetett felhasználni húsfüstölőnek. Ne feledjük, hogy régebben a városokban is szabadkéményes konyhákat építettek, ilyen konyhája volt Sümegen a Kisfaludy háznak, s ezt találhatjuk meg Magyarország egyetlen ép falusi gótikus házában, a XVI. század elején épült ún. Guat házban, Alsóörsön. Vidékünk épületeinek legfőbb dísze az igen változatos formában megjelenő, ívelt, oszlopos, bolthajtásos folyosó. A sok változatot áttekintve megállapítható, hogy az ívelt és az ívet hordozó oszlopos megoldás a leggyakoribb, stílusában késő reneszánszra, de talán még inkább barokkra emlékeztet, míg a kimondottan empire, klasszicizáló oszlopos gádor nálunk igen ritka. Több kutató e parasztházakban jellegzetes Balatonfelvidéki stílust látott, azonban ilyen épületek a Dunántúlon másutt is előfordulnak, bár kétségtelen, hogy a legváltozatosabb, a legszebb formákat épp a Balaton mentén találjuk. Egy időben, az ezerkilencszázhuszasharmincas években mintául is szolgáltak nyaralók, sőt középületek (pl. a Balatonalmádi Öreghegy-vasútállomás) tervezéséhez. A fedett, bolthajtásos folyosó tulajdonképpen a ház füstös konyha szerkezetével függ össze: a konyha ter- IO