Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
A rongyszobába 3, az enyvkonyhába és a másik (személyzeti) konyhába 1-1 ablak szolgált. B. Emeleten a lépcsőházi belépő után egy papírszárítóval ellátott folyosóról vagy előtérből nyílott a legények kis szobája két ablakkal, illetve a mesterlakás: „első" és „hátsó" szobájának is, akárcsak a külön konyhájának 2-2 ablaka volt. Itt említenek még egy (élés-)kamrát is. C. Padlástérben a belépő mellett két kis lomtár funkciójú kamrát választottak le. A tetőszék bizonyosan háromszintes volt; a leltárakból világosan kikövetkeztethető, egymás fölött sorakozó, fokozatosan kisebb alapterületű papírszárító szintek. Ezt a hatalmas teret 12 szellőzőablak világította meg. Az udvarban, a falu felé eső délnyugati sarokban hosszú istállóépület állott, végeiben egy-egy fészerrel. A telken egy különálló kisebb fészert is említenek egy kiskamrával; mellette sertésólat, pincét, léckerítéssel védett kertet, melynek végében állt az árnyékszék. Egy 1809-ben készült sólyi térképen102 7x20 bécsi öl alapterületű épületként jelölték a papírmalmot. A két csillaggal jelölt vízikerekek számát nem kell pontos adatnak tekinteni; inkább azt jelezték, hogy „több" volt. Az itt látható árapasztó csatornát, amely a 75. és 76. számú réteket elválasztja, későbbi térképen nem találjuk. (8-9. kép) Pontosabb egy 1857. évi térkép,103 mely feltünteti az istálló épületét, sőt jelöl egy négyzetes építményt is a patak bal partján, szemben a bejárattal. Ennek ma már semmilyen nyomát nem látni; talán faépület volt. Ugyanebben az évben készült telekkönyvben104 a 72. házszámon szerepel a papírmalom kerttel, területe 577 négyszögöl. A malomépület alapterülete ezen is közel azonos a mai romfelmérés eredményével, ami 38,9x13 m (kb. 21x7 bécsi öl). Ma már sem a melléképületeteknek, sem a pincének nincs nyoma. A malom műszaki berendezései Az alábbiakban az egyes munkafolyamatok sorrendjében sorolom fel azokat az eszközöket, berendezéseket, gépeket, melyeket az egyes malomleltárak, illetve más iratok említenek. Mivel a tételes, egyenkénti utalás a forrásokra igen megnehezítené az anyag olvashatóságát, ezért a jegyzetben együtt sorolom fel az idevonatkozó iratokat.105 Az uradalom utasítására készített leltáraknak sajátossága, hogy elsősorban a vasalásokat: abroncsokat, pántolásokat veszi számba, így voltaképpen indirekt következtetéssel lehet az egyes gépelemekről, berendezési tárgyakról, edényekről képet kapni. Ahol nem sikerült kétségtelenül azonosítani a használt szó fordítása alapján a bevett szakmai kifejezéssel106 egy-egy tételt, ott a nyers- fordítást, illetve az eredeti német meghatározást közlöm. I. Anyagelőkészítés felszerelései Rongyszobában:- Rongy válogatáshoz használt rácsos állvány 1 db.- Rongyválogatáshoz való, összeszerelhető vasrosta 3 db.- Rongyvágó gép, melyet a központi közlőműhöz tartozó, forgó tengelygerenda hoz mozgásba két bütyköscsappal. A rongyot egy lefogó vaspofa szorítja vágás közben, majd egy elő toló lap (SCHUB- RATEL) torlasztja előre, melyet a torló (SCHUB- MADL) mozgat. A leeső rongy egy deszkacsatornán esik le egy keményfából készült rongyosládába. A gép két nagy vaskarján 2-2 vágóéi van. A gép egyik elemét - egy „görbe" vascsapot, 230 Fontosat a grazi vashámorból hozatták 1825 körül.- Kézi rongyvágó kés 2 db + 6 db „avétt" - régi.- Kézi rongytépő (HADERREITER) 1 db.- Mázsamérleg a rongy (és más anyagok) méréséhez, 200 db egyfontos kősúllyal, 2 bécsi mázsa méréshatárig 1 db.- Kályha a rongyszoba fűtéséhez 1 db. Zúzóműben:- Kölyü, zúzógép az előkezelt rongy rostosításá- hoz, melyet a vízikerékhez kapcsolt, fogaskeréktengellyel forgatott bütykös tengely működtetett. Utóbbi három gépelemet - vasabroncsait számba véve - a leltár külön-külön említette. Sólyban a váj t- tőke kemény fából készült és nyolc kölyülyukas. Két végén duplán, az egyes kölyülyukak között egy-egy vasabronccsal erősítették meg. Az üregek alján vaslap volt: nyolc és még kettő tartalék. A kölyű rongyzúzó kalapácsfejeinek száma lyukanként 4-4; így a leltárban (4x8) 32 db. Kalapácsfejenként 4-4 ék alakú vasbütyköt vertek be; (4x32) 128 db. A leltár szerint a bütykös tengelyen a hajtóműben 22 db nagy és kisebb vasalás volt.- Vízszivattyú a zúzómű vájttőkéjének ellátására. Ezt is a bütykös tengelyről működtették egy nagy lapátcsappal, amely emelőként működött. A SÖLYI PAPÍRMALOM (1790-1851) 67
