Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
IGAL (PÁPA) 19. SZAZAD! PAPÍRMALMA Anyag megnevezése Egységár Uradalmi anyag értéke Uradalmi pénztárból KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLVA Ft Xr Ft Xr Ft Xr Kézimunkák 181 napszám, kőműveslegények napi 90 xr 218 70 264 napszám, kőműveslegények napi 45 xr Pauli Mihály kőművesmesternek 1828. no- vember-1829. március/április 345 42 y2 1349 napszám ácslegényeknek napi 90 xr 2170 30 Kapl Bertalan ácsmesternek 1828. augusztus 6 - 1829. január 25-ig és ugyanőneki az egyezségért 375 Lachmaier Mihály kőfaragónak a tengelykőért 57 50 Birtlei György lakatosnak 107 45 Tiedge Károly asztalosnak 214 Rsutler Károly szobafestőnek 21 Almansdorfer Adám üvegesnek 113 66 % Siffert kovácsnak 489 1 % Kremer kötélgyártónak 42 50 Hársfa munkákért 10 12 Pinkafői kovácsnak 2443 font vaspántokért 1451 80 [...] 4 db. Csap munkáért 96 Összes kézi munkáért 1829 első felére 5400 52 Vi Mindösszesen 10777 76 Ve Pápa, 1829. április 21. Az elszámolásban található egységárak többségénél az adott áregységalap kikövetkeztethető; pl. gerendáknál a darabonkénti; zsindelynél is darabos kötegenkénti egységet vettek. Fenti költségkimutatásban különösen figyelemre méltó, hogy a felhasznált építőanyagoknak mintegy a felét az uradalom készpénzen kellett, hogy megvásárolja, mert úgy látszik saját készleteiből nem tudta a kívánt fajtát, minőséget biztosítani. így csak részben teljesült az az általánosság, hogy az uradalmak építkezéseinél az építőanyag nem került készpénzbe. Itt ez a hányad az összköltség 23%-a. Kitűnik az élőmunka-elszámolásból, hogy az építkezés két vezető szakembere az ács-pallér és a papírmalmáról híres Pinkafőről hívott kovácsmester. Kettejük díjazásának összege az összes munkadíj 50%-a. Ebbe beleszámít az „egyezség elkészítésének" díja is; az ács-pallér vezethette a napszám és egyéb munkanyilvántartást. A papírmalom felállítására fordított anyag és készpénz összértéke, a 10.777 forint magasabb a Bogdán István által tapasztalt korabeli átlagnál,15 kifejezve, hogy jelentősebb beruházásról van szó. Ugyanakkor teljesül az a megállapítás, hogy az anyag- és munkadíjköltségek aránya 50-50%-os. Az Attorf mesterrel kötött 1829. augusztusi megállapodás kimondja, hogy a papírmalom belső berendezését az uraság fizette ki 3000 forintért. Ez az összeg nem bontható ki pontosan költségvetés tételeiből; pl. az ácsok munkájában benne van a tetőszékek elkészítése is, nem csak a malommű műszaki berendezései. Mindenesetre ez a megjegyzés világít rá, hogy a malom összértékének mintegy a harmada a műszaki berendezés. Ennek fenntartása, karbantartása a szerződő papírmolnár, illetve a bérlő érdeke és kötelessége; az épületek, a malomcsatorna kezelése pedig a tulajdonos uradalom feladata volt általános gyakorlat szerint. 41
