Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Restaurálás és műtárgyvédelem
RESTAURÁLÁS ÉS MŰTÁRGYVÉDELEM krétaalap és festéknyomok rögzítését végeztem el Paraloid D 76 konzerválószer 2 s% oldatával. A szobrot kb. 2 cm folyadékmagasságú Paraloid oldatba állítva, a természetes kapilláris szívóhatást kihasználva hosszasan szilárdítottam. Többhetes kezeléssel mintegy 600 g poliakrilátot szívattam fel. A szobor súlyának növekedése elkerülhetetlen volt a megerősítés érdekében. A szobor szilárdítása viszonylag jól sikerült. A felületi alapozások, festékek jól kötöttek, a fa mor- zsalékossága megszűnt, bár törékeny maradt. A lyukak, repedések kittelése után a hiányzó alapozást pótoltam, majd a festésnyomok alapján vonalkázó modorban temperával egészítettem ki a polikróm festést. Az eredeti festékfoltok konzerválása, megerősítése 1%-os Paraloiddal történt. A kiegészítés temperafestése reverzibilis, a lakkszerű metakrilát rétegtől nedvesítéssel elválik. A köpenyszélen kis foltokban megőrződött egykori vörösbólusz alapú aranyozást Schminke márkájú aranyakvarellel egészítettem ki. A szobrot díszítő két fémkorona anyaga ezüstözött sárgaréz; a nagyobbik eredeti, hagyományosan kovácsolt rögzítő csavarja is sárgaréz;a talán másodlagos kisebbiké vas. A koronák meglehetősen korrodált állapotban voltak a kezelés megkezdése előtt. Nagyobbrészt bá- zisos rézkarbonát és ezüst-szulfid mutatkozott a felületen, melyet vastag, elszennyeződött és gyantásodott olajfirnisz is fedett. (Ilyen, durva ecseteléssel felvitt „olajozás" a szobor fehér átfestésén is látható volt). A firnisz és korrózió kémiai leoldását és enyhe polírozást követően a felületet benztiazol inhibitort tartalmazó 3%-os Paraloid D 72 oldattal konzerváltam. A szoborcsoport egy további darabját a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzi gyűjteménye őrzi. Múlt század eleji múzeumba kerüléséről pontos adatok nincsenek. Gyarapodási száma 5322/920. E példány kezelését 1999. december - 2000. február között Vargáné Rajkai Tünde restaurátor végezte. A III. szobor kopott festését másodlagosan ultramarinkék temperával durván lemázolták, de ez az átfestés is részben már lepergett. Maradványait könnyen el lehetett távolítani. A gondosan megtisztított felületen az eredeti alapozás és festés foltjait a restaurátor Paraloiddal erősítette meg, majd zselatinnal készült enyves kréta alapozáson vonalkázó temperafestéssel egészítette ki. A plasztikai kiegészítés mindkét szobornál Plex- tollal erősített modellgipsszel történt. A három szobor faragásának és kifestésének színvonala nem azonos, bár közelálló. Legfinomabb alapozású, színezésű a III. sz. műtárgy arcfestése. Nyilvánvaló a műhely szoborkészítőinek kvalitásbeli különbsége, még ha e különbségek nem is lényegiek. A másodlagos festék- és firniszrétegek a pusztuló szobrok iránti korábbi ragaszkodás, a megőrzési szándék megnyilvánulásai ugyan, s így a műtárgy történeti jegyei, azonban a dokumentáláson túl megtartásuk sem esztétikai, sem műtárgyvédelmi szempontból nem volt indokolt, hiszen az eredeti polikrómia is helyreállítható volt. 344
