Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Restaurálás és műtárgyvédelem

Restaurálás és műtárgyvédelem proteázt és lipázt, míg a Rapidáz amilázt és pro- teázt tartalmaz. Utóbbi ecetsavval 6-7 pH-értékre állítva, 40-45 °C hőmérsékletű oldatban igen gyor­san oldja az enyvvel kevert keményítőt. Az enzi­met kezelés után alkohollal denaturáljuk.4 Itt em­lítem meg, hogy a magyarországi papírrestau­rátori gyakorlatban fehérítésre legtöbbször csak mint helyi folthalványításra kerül sor. Elsősorban a Chloramine T anyagot használjuk 4-10% vizes oldatban, (N-klór-p-toluol-szulfonsav-amid-nát- rium), ellenfürdője a 10% aq. nátrium-tioszulfát. Alkalmazzuk a közismert kálium-permanganá- tos oxidativ fehérítést is, amelynek ellenfürdője a kálium-metabiszulfit. Jól ellenőrizhető fehérítést lehet végezni nedvesített felületen lúgos közeg­ben hidrogén-peroxiddal, illetve az abból felsza­badított naszcensz oxigénnel. (Az ipari H^CUt rendszerint 0,1% kénsavval kezelik, amit nem hagyhatunk a kezelőszerben, mert erős sárgulás- sal roncsolja a cellulózt. Ehelyett stabilizált per- oxidot kell alkalmaznunk a sav közömbösítése után. Stabilizátor lehet pl. a karbamid vagy a Nipa- gin nevű antiszeptikum is. Utóbbi p-oxibenzoé- sav-metilészter). Papír, textil és vegyes szerves anyagú tárgyakhoz általánosan jól használható fertőtlenítő pl. az MNL Országos Levéltára gya­korlatából elterjedt következő elegy: 70 rész etilal-kohol és 20 rész desztillált víz keveréké­ben oldott 1 rész Sterogenol. Ennek hatóanyaga az idővel elbomló cetil-pirimidinium-bromid 10%-os etilal-koholos oldata, neutrális kémha­tású. Szobahőmérsékleten permetként, illetve átecsetelésként alkalmazzuk. A Sterogenol tech­nikai változata a Nitrogénok ez pl. a formaiin­nál (formaldehidoldatnál) kb. 400-szor erősebb fertőtlenítő hatású. Fatárgyak lemosására is al­kalmas. Ezek a bromidok szappannal közöm- bösíthetők. Selymek fertőtlenítésére csak ennél alacsonyabb hőmérsékleten alkalmazható, mivel ez a pH a selyem számára már „lúgos" - viszont alacsonyabb hőmérsékleten még nem érvénye­sül a keratin aminosav-tartalmára ható oldóké­pesség.5 Gyengébb fertőtlenítőszerként papír- és vászonborítású tárgyakon, vízérzékeny felülete­ken alkalmazható a bórsav etilal-koholos oldata 1:20 arányban. Vízérzékeny, gyenge minőségű akvarellel, temperával díszített kéziratokat, ta­pétákat kezelhetünk a Thann-féle ún. T-oldattal: 100 ml etanol és 200 ml desztillált víz elegy ében 1 g bóraxot és 1 g kristályos Thymolt (kakukkfű­kámfort) oldunk, majd 10-15 csepp Sterogenolt adunk hozzá. Ha a festék már porló, fellazult, akkor etilal-koholban oldott dodekanollal vagy pl. 750 ml etanolban oldott 5 g cetaceum (cetvelő) oldattal rögzíthetjük. Ez a megerősítés nem te­szi fényessé vagy mélyebb színűvé.6 Szintetikus készítmények közül pigmentmegerősítésre alkal­mas a Regnal (polivinil-butiro-acetál) etil-alkohol­ban vagy izopropilalkoholban oldva. Rugalmas rögzítőanyagként a poliamid is szóba jöhet, így a Calaton CH vizes oldata. Fémtárgyak kezeléséhez az általánosan hasz­nált, 1970 és 1990 között publikált eljárások mérv­adóak.7 Nagy jelentőségük van a fémtárgyak ese­tében is a kezelés utáni környezeti hatásoknak, tehát a raktározási körülményeknek. Szilikon- impregnálással ellátott csomagolóanyagokkal véd- hetjük a nedves klímájú raktártérben a tárgyat, de biztonságosabb, tökéletesebb megoldás gőz­fázisú inhibitor alkalmazása. Pl. az észak-ma­gyarországi Vegyiművek (Sajóbábony) Correx márkájú diciklo-hexil-ammónium-nitrit készítmé­nye, amellyel a csomagolóanyag átitatható, vagy a tárgy bemerítéssel, permetezéssel is kezelhető, de szilárd fázisból párologva is kifejti nedves lég­térben inhibitáló hatását. Múzeumi gyakorlatban alkalmazható oldatai: 65 rész izopropil-alkohol és 35 rész desztillált víz keverékben oldott, max. 12%. Vízérzékeny felületekre alkoholos oldat­ként vagy metanolban max. 20% vagy etanolban max. 8-9% anyagmennyiséggel. A festett faszobrok komplikált és igen érzé­keny rendszerei fának, szerves kötőanyagokkal rögzített alapozóanyagoknak és pigmenteknek. A legnagyobb körültekintést és tudatos munkát azonban a felületre vitt - sokszor halmozott! - különféle elöregedett és szennyezett lakkok, gyantározások tisztítása, leoldása, pótlása jelent. A művészeti restaurátor-szakirodalomban is­mert TEAS-TORACCA féle oldhatósági három­szögdiagram segítségével (mely az oldószer és oldandó anyag polaritását, az oldószer vissza­maradásának, okkludációjának a fokát adja meg, valamint az oldószer behatolási képességét) meg­közelíthető és meghatározható az ideális oldó­szerkeverék, mellyel dolgozhatunk.8 A tisztítást sorozatos terpentináttörlésekkel megszakítva, a szerves apoláros oldószerek gyors szárítóha­tását fékezhetjük. A portól, koromtól szennye­ződött, gyantásodó olajokkal bevont felületeket olykor kémiai oldással tisztítjuk, ahol híg citrom­sav és néhány százalékos ammóniaoldat váltoga­tásával tárjuk fel a festékrétegig a felületet. Itt is terpentináttörlésekkel kell meg-megszakítanunk 334

Next

/
Thumbnails
Contents