Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Restaurálás és műtárgyvédelem
RESTAURÁLÁS ÉS MŰTÁRGYVÉDELEM A piacokon, vásárokban, boltokban - általánosságban a városokban zajló folyamatos kereskedelmi árusításon kívül -, a falvakban is terjesztettek vándorló, házaló kereskedők szentképet. Ez utóbbira vonatkozóan igen kevés ábrázolás van. pozit falikép egyként a (önmeghatározása szerint:) „műipari" tömegtermeléséből került ki. Egy ilyen díszített léckeretet utánzó, de csak préselt kartonpapír keretezésű nyomat szétbontásakor nyílt lehetőség arra, hogy az egykor szétszabdalt, majd préskartonként összekasírozott plakát részleteiből meghatározhassuk a nyomat kibocsátásának, forgalomba kerülésének dátumát. A keretezés nyersanyagaként egyberagasztott plakáttöredékek felirata együtt: „PÉNZÜGYMINISZTER 32260/1916 RENDELETÉVEL ENGEDÉLYEZETT TÁRGYSORSJÁTÉK A HARCTÉREN KÜZDŐ KATONÁINK JAVÁRA SZÓLÓ SZERETETADOMÁNY SORSJEGY - ÁRA DARABONKÉNT 20 FILLÉR - HÜZÁS 1916. NOVEMBER HÓ 1-ÉN" Vilosin rajza falusi vándor újság- és képárusról. 19. sz. eleje. Mariin - Cartier 1984 nyomán A restaurátori munka során általában szükséges, hogy a műtárgyat alkotóelemeire szétbontsuk, belső szerkezetét föltárjuk. Egyes tisztítási, konzerválási lépések csak így valósíthatók meg. Ilyenkor nyílik lehetőség arra, hogy az addig elrejtett - a tárgy készítésére, előállítási helyére, korára stb. vonatkozó - fontos információkhoz jussunk. Jellegzetes szériatárgy a 19-20. század fordulójáról az olyan színes kőnyomat, majd cinklemezre fotografált autotípia vagy ofszet, melyet már présformán nedvesen sajtolt, plasztikus ornamentikával díszített paszpartuban hoztak forgalomba. A típus egyik korai válfajánál a képmezőt 5-10 cm szélesen krétával mázolt hófehér felületű alapon egy plasztikus dúcról arany vagy bronz színnel nyomott ornamentika keretez.12 Az alkalmazott papír rendszerint erősen simított felszínű, olykor gyenge minőségű karton. Az élelmes kiadó tehát nemcsak egy majd keretezendő nyomatot állíttatott elő, hanem reprezentatív lakásdíszül is szolgáló, értékesebb - legalábbis drágább - faliképre igényt tartó vásárlóknak már azonnal falra akasztható, komplett tárgyat biztosított. Sablon alapján automata marógéppel cifrázva, folyóméterszámra előállított, olcsó ezüstvagy bronzutánzat pigmenttel patinázott léckeretbe tétette a már kartonnal, papírlemezzel is paszpartuzott színes képet. „Mater Dolorosa", vagy „Vilmos császár és Ferenc József kézfogása", futóárok bunkerében időtöltésül kihímezhető kongrészerű „katonaemlék" kollázs, sokféle komA kezelés közben feltárt nyomattükrön alul a jelzet elárulja, hogy a „PAX" felirattal ellátott, trónon ülő Madonnát ábrázoló litográfia német vagy osztrák produktum. A kiadó-terjesztő hazai kisüzemben tovább díszítette a lapot. Ragasztó- anyaggal írókázott „BÉKE" feliratra és a Mária- paláston végigvitt kacskaringós díszítővonalakra ezüstöt imitáló fémreszeléket hintettek. Az eredmény hasonló a gépi hímzéssel „tetszetősebbé" tett nyomatok látványához. A tárgytípus készítőjét pontosan meghatározó érdekes műtárgy volt restaurátori gyakorlatomból egy Kossuth Lajos kultuszát szolgáló, keretezett falikép.13 Az „Esik eső karikára..." kezdetű népdalt játszó, hengeres zenélő szerkezettel fölszerelt mély dobozban, egy krétázott felületű, kongrészerűen lukacsosra perforált kartonlapra Kossuth Lajos plasztikus negatívformába préselt műkaucsuk figuráját erősítették, körülvéve felvarrt préselt páfrány- és babérlevelekkel. A feliratok színes gyapjúfonallal hímezve, a lapos fenyő keretléc cifrái automata vezérlésű marógéppel készültek. A képdoboz hátoldalára a készítő cég annak a levélnek a nyomdailag sokszorosított reprodukcióját ragasztotta reklámképpen, melyben a tiszteletpéldánnyal megajándékozott fiú, Kossuth Ferenc képviselő 1904. október 27-én megköszöni az előállító „SZENT LÁSZLÓ" MAGYAR HÁZI IPAR MŰINTÉZETNEK, hogy „dicsőült atyja emlékét ily sikerült domborműképpel éltetik". A cég egyébként azonos anyagokból, ezen technikával elsősorban vallásos témájú képeket gyártott. Kossuth kormányzó helyett a Szentháromságot 322
