Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Művelődéstörténet

Müve lö d éstö rt é n et

hanem missale-típusokkal. A Krónikát 66 fametszet illusztrálja. Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra - két nagyméretű betűtípussal - 36 sort szedtek. Az iniciálék helyét üresen hagyták és a fametszeteket sem színezték ki, a legtöbb példányban ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel kifestették. A 14 évig fennállott brünni nyomdának a Chronica volt legdíszesebb kiadványa. Ugyanezen év június 3-án Theobald Feger budai könyvkereskedő ismét kiadatta saját költségén Augsburgban, Erhard Ratold nyomdájában. Ehhez a képeket újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat. A 160 foliós, 15x20x3 cm-es, 38 soros, papírra nyomtatott könyvet 55 fametszet ékesíti. A kiadó a nyomtatványt Mátyás királynak ajánlotta. Az augsburgi kiadás érdekessége, hogy politikai okokból két változatban jelent meg. Az egyikben hiányzik a király címerei közül Ausztriáé, a szövegből pedig Bécs és Bécsújhely elfoglalása. Úgy látszik, ezt terjesztették a Német-római Birodalomban. A Budai Krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja.59 Nyilvánvaló, hogy a korabeli Veszprémben is ismert műről van szó, melyből létezhetett helyben példány. Az egykori püspöki várban, a főpapság házaiban, egyes gazdagabb plébániákon s különféle rendházakban számos könyvet birtokoltak, használtak a szerkönyveken felül. Az egyházi értelmiség tagjai és egyes tanult világiak, még ha nagyon különböző személyes és vagyoni adottságokkal is rendelkeztek, írott források - pl. egyházlátogatások jegyzőkönyvei, magán- és oklevelek - alapján tudható, hogy a könyvek birtoklása, a könyvállomány gyarapításának igénye terjedőben volt. A papírkódexek, majd különösen a radikálisan olcsóbbá váló könyv- nyomtatás (ősnyomtatványok, majd antikvák) elterjedésével a 15-16. században a könyvkultúrának új fejezete nyílt a művelődéstörténetben.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a reneszánsz kor műveltség-eszményének, szellemiségének jellegzetes tárgyiasulása az ünnepélyes díszítettségű könyv, melyet reális természeti elemek közé ágyazott antik motívumokkal, az ókori (főként római) művészet stílusára tudatosan utaló architektonikus ornamentikával és jelképekkel ékesítettek. A díszes templomi szerkönyvnek kiemelkedő szerepe volt az egyházi, istentiszteleti reprezentációban. Ugyanez vonatkozott általánosságban a világi hatalom könyveszményére,

felfogására is: a könyv művészi illuminálása specialistákkal, illetve a könyvtest kötésborító bőr-, pergamen- vagy bársonykötés mesteri díszítése a megrendelő tulajdonos bőkezűségét és emelkedettségét hivatott szemléltetni. Ezt példázzák a korabeli miseábrázolások díszes szerkönyvei, ezek felmutatásának, ünnepélyes hordozásának gesztusa. A főúri, uralkodói és főpapi portréknak is gyakori eleme a műveltségre, illetve a művészetek és tudomány pártolására, a mecenatúrára utaló szimbolikus könyv. A kezét könyvön nyugtató tudós férfialak toposza állandósult későbbi korokra is. Síremlékeken ez a könyv a Biblia. Ezt példázza Martino Rota 1575-ben készült rézmetszete is, amely Fejérkövy István választott veszprémi püspököt (1573-1787) ábrázolja, jobbján homokóra (memento móri), balján díszes sarokveretes fóliáns. A püspök nyitrai székes- egyházban lévő, még életében instrukciói szerint elkészíttetett sírkövén (1588) is szerepel keresztbe tett karjai alatt a díszkötéses Biblia, mint szimbolikus elem.60 A következő évszázadok majd a könyvkultúrában is változatos formában éltetik tovább a reneszánsz eszméit.

Jegyzetek

1 Csapodi 1987. http://mek.niif.hu/03100/03159/html/csa- podl3.htm

2 Csóka 1996: 237., 240.

3 Beke 2003: 268-269.

4 Kredics 1978.

5 Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Jelzete: Clmae 317.

6 Bíbor 2005.

7 Rozsondai Marianne tárgyleírása in: Mikó-Takács 1994: 459M60.

8 Szent Benedek Rend Főapátsági Levéltára, Pannonhalma. Fasc. 37. n. 1.

9 Mons Sacer III. 257.

10 Éri 1964: 87., 92. 64. kép 1-17.

11 Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Jelzete: MNy 73.

12 Kubinyi 1999. www.mek.niif.hu/02000/02097/html/kubi nyi.htm

13 www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/bl61/ch06s06.html

14 Mikó 2008: 71.

15 Éri István szíves szóbeli közlése nyomán.

16 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár, Kézirattár. Jelzete: K 42.

17 http://hu.wikipedia.org/wiki/Czech-k%C3%B3dex

18 Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Jelzete: MNy 5.

19 A. Molnár 2007:153.

20 Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest. Jelzete: MNy 27.

21 http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/index266.html

22 Ila-Kovacsics 1964: 157.

23 Németh 1994: 370.

24 Muckenhaupt 1996.

272