Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Művelődéstörténet
Művelődéstörténet rolt és ajándékozott a karthauzi szerzetesek számára, továbbá pénzt adományozott többek között könyvtáruk építésére is.32 Gregorius IX. papa: Decretales. Venezia, 1479.33 „1484 FM" szignóval. Antonius Florentinus: Confessionale. Velence 1482.34 Gergely perjel vásárolta 1484-ben a lövöldi karthauzi kolostor számára. A következő évben Szerafin testvér, aki a kolostor könyvtárosa lehetett, jegyzékbe vette, majd fráter Matheus a kolostor műhelyében bekötötte. „1487 FM" szignóval. Közeli kötéspárhuzama a Jordánszky-kódexé (1519 k.).35 Aurelius Augustinus: Opuscula. Venezia, 1483.36 „1486 FM" szignóval. Petrus Berchorius: Repertorium morale. Nürnberg, 1489.37 Petrus Lombardus: Sententiarium libri IV. Nürnberg, 1491.38 Ambrosius, (S): Opera. Basel, 1492.39 Jordánszky-kódex, 1519. Magyar nyelvű kéziratos bibliafordítás, papír.40 Kötésének háttáblája korabeli, az alkalmazott díszítőszerszámok közül négy egyezése révén bizonyosan a lövöldi kolostorkötések csoportjába tartozik. A kézirat egy- és többszínű iniciáléinak egy része Balogh Jolán szerint lövöldi miniátorokra vall.41 A mai kutatás szerint reneszánsz motívumfestéseinek kétféle stílusrétege van, egy provinci- álisabb s egy gyakorlott, jókezű festő által készített növénydíszes csoport, érzékeny ecsetarany csúcsfényekkel.42 Érdy-kódex.43 A kisfolio papírkódex szerzőjét „Karthauzi Névtelen"-ként tartja számon az irodalomtörténet, akinek 1527-ben befejezett műve a legnagyobb magyar nyelvű legendagyűjteményt tartalmazza.44 A lövöldi kódexkötések tábladíszítésének felépítése igen sokféle. Jellemző, hogy bár döntő mértékben gótikus bélyegzőket alkalmaztak, ezekkel több kötésen reneszánsz jellegű kompozíciót hoztak létre. A kolostorműhely működésének ideje körülbelül 1478-1519 közé tehető, s ez időn belül legalább két szerzetes könyvkötővel számolhatunk.45 1500 előtt Itálián kívül elsősorban Magyarországon készültek reneszánsz stílusú kötéstáblák, melyek mellett különböző színvonalon dolgozó műhelyekben a korábbi gótika jellegzetességei is sokáig még megfigyelhetők. Korabeli kötésben maradt fenn a veszprémi káptalan 1495-1534 között vezetett számadáskönyve, melynek kötetét 1526-1558 között vezetett krónika és a javadalmasok, javadalmak 1550. és 1556. évi listája egészíti ki.46 Az 1970-ben restaurált kódex kötését Sz. Koroknay Éva 1500 körül készült magyar reneszánsz stílusúként határozta meg.47 Veszprém reneszánsz szellemű korszakához kapcsolódik Beriszló Péter veszprémi püspök életében, 1517-ben Bécsben Hieronymus Vietor által kinyomtatott azon nyolcadrét könyv is, amely az 1515-ben Veszprémben megtartott zsinat határozatait tette közzé. Az egyetlen fönnmaradt példány Brünn (Brno) Egyetemi Könyvtárában került elő, amely lehetővé tette korszerű új kiadását Veszprémben.48 A zsinat döntéseinek kissé hiányos eredeti szövege egy Zágrábban őrzött, rongált kézirat alapján ismert. A bécsi címlapon a díszes fametszetes C iniciáléval kezdett „Constituciones [!] Sinodales ecclesie Vésp- rimienlsis]" címsor olvasható, alatta 149x108 milliméteres fametszet, amelyen kettős keretben a veszprémi egyházmegye védőszentje, a bűn sárkányát legyőző Szent Mihály arkangyal páncélvértbe öltözött alakja látható, az egyik kezében a korabeli magyar királyság, a másikban a veszprémi püspök, Beriszló Péter (Petar Berislavic) címerével díszített pajzs. A dúcnyomat jobb alsó sarkában a metsző HK monogramja. A kiadványt - a címlapon látható fametszeten kívül - számos fametszetes iniciálé díszíti.49 Későreneszánsz emlékünk Liszti János veszprémi püspök (1568-1572) személyéhez kapcsolódik. Latinos nevével említve Listhius 1573 előtt egy 15. században írt itáliai, két kötetes Breviárium Romanorumot köttetett át vörös bársonyba.50 A 27,5x17,5 centiméteres pergamen kötetek fatábláit aranyozott vörös bársony borítja, rajtuk kapcsok és veretek nyomai. Az arctábla közepén Kálvária, a háttáblán Krisztus az olajfák hegyén jelenet látható megkopott aranyozással. Az első kötet címlapján a 15. században írt szövegtükröt későbbi aktuális miniatúrakeret veszi körül. Lilásvörös alapon ecsetarannyal festett arabeszk- hálóban felül a krisztusi IHS-monogram, jobb270
