Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
KÉT 20. SZÁZADI PÁPAI KÖNYVKÖTŐMESTERRŐL górva lelkialkata miatt sosem volt igénye, hogy tanoncot oktasson. A mesterségének szépségeire mégoly fogékony, érdeklődő Lujza leányát sem volt elég türelme bevezetni a könyvkötészet fortélyaiba, aki elkezdte ugyan a tanulást, de később apja nehéz természete miatt fölhagyott vele. Rhédi a vele társulni óhajtó szaktársakat is elutasította, föltehetőleg azonos belső okok miatt. 1961-ben már súlyos beteg lett; elvállalt munkái befejezésében Cserkúti József könyvkötő (korábban a Keresztény Nyomdavállalat alkalmazottja) segítette ki. Bedőcs József Bedőcs József pápai könyvkötőmester 1912. augusztus 27-én született Celldömölkön.17 Apja Bedőcs József vasutas altiszt, anyja Kis Jolán. A négygyermekes család szűkös anyagi körülmények között élt egy kölcsönből felhúzott féltetős házban Pápa Tókert nevű városrészében. A városi római katolikus polgári fiúiskolát 1928- ban fejezte be.18 A nyári szünidők alatt napszámos munkát vállalt építkezéseken, illetve kapásként gazdáknál. A Keresztény Nemzeti Nyomda Vállalat Részvénytársaság19 kötészetében Link Lajos (tókerti lakosként ismerős) könyvkötő irányításával 1929. márciustól 1932. január végéig 35 hónapon keresztül tanulta a szakmát,20 majd jeles előmenetelt, példás magaviseletét tanúsítva zárta a négy iparostanonc-iskolai évet.21 A bizonyítványosztás utáni tíz nap alatt elkészítette tanonc szakvizsga-munkáját. Az Ipartestület az 1932. január 27-én tartott segédi vizsgálatán könyvkötősegéddé nyilvánította. A Pápai Ipartestülettől 19/1932. szám alatt kapott február 1-én segédlevelet, melyen Link Lajos könyvkötő aláírása alatt a bianco nyomtatvány „mester" szavának áthúzásával jelezték, hogy egy mestervizsgát nem tett iparosról van szó.22 Link Lajos azonnal alkalmazta megegyezés szerinti bérért, de csupán április 30-ig. Április 20-án állították ki Bedőcs József 35/932. sz. munkakönyvét.23 Ekkor - Bedőcs önéletrajz-fogalmazványa24 szerint - a „vállalatot papok vették át és munkájára nem tartottak igényt". Három és fél év munkanélküliség, alkalmi keresetek után 1935. december 1. és 1938. április 9. között ismét Link Lajos keze alatt dolgozott segédként, ismét megegyezéses bérrel. (1950 körül Link Lajos fia már Bedőcs József keze alatt tanulta a mesterséget.) A képesítéshez kötött szakmák gyakorlására vonatkozó rendelet értelmében készült mestervizsgát tenni, hogy később önállósulhasson. Ennek sikeres letétele után mesterlevelét 1937. december 9-én a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara bocsájtotta ki.25 Két mestermunkát kellett készítenie. Egy nyolcszögletű fedeles, talpas díszdobozt kívül vaknyomásos, kézifestésű (kék és barna) bőrborítással, belül textil- és papírbéléssel fedett. A kiválasztott könyvet pedig aranyozással és vaknyomással díszített vörös chagrin egészbőr kötéssel borította, a könyvtest metszésfelületein laparanyozást végezve. Oromszegőként és előzékpapírnak gyári, kereskedelmi készanyagokat alkalmazott, bár természetesen képes volt elkészíteni kézifestésű díszpapírokat is.26 A mestermunka könyvkötés háttáblájára vaknyomással az 1938. évszámot préselte. Munkaviszonya előre tudott megszűnte előtt már 1939. márciusban pályázott a MÁV-hoz,27 valamely biztos jövedelmű nyugdíjas állami munkakör elnyerésének reményében. Törekvése nem járt sikerrel annak ellenére, hogy apja MÁV alkalmazott volt. Hamarosan elhatározásra jutott, hogy önálló kereskedői és könyvkötői vállalkozásba kezd. 1938. augusztus 1-jén a meglévő könyvkötői mellé kiváltotta az iparengedélyt könyv- és papírkereskedésre is. 1939. június 6-án kelt Pápa megyei város polgármesterének iparigazolvány kiadásáról szóló véghatározata.28 Szülei hozzájárulásával eladta Tókert Nyitrai u.29 40 alatti kis féltetős szoba-konyhás házukat és belvárosi bérlakásba költöztek. A házeladásból megmaradt összegre a pályakezdéshez is szükség volt. Kezdő felszerelésének egy része a Mayer-kötészet- ből származik.30 Első önálló könyvkötő műhelye a Deák Ferenc u. 11. földszintjén nyílt meg.31 A másodikat már közösen bérelte a helyi köznyelvben egyszerűen csak „Maszek köznek" nevezett Márton István utcában, Lehel Iván üveges és képkeretezővei.32 E kényszerű társbérletnek előnye is származott; a képkeretezésre, beüve- gezésre hozott fotográfiák, képek kasírozását, elegáns paszpartuzását a könyvkötő helyben szakszerűen elvégezhette. Alkalma nyílhatott elsajátítani a képkeretezés fogásait is. Harmadik üzlete ismét a Deák Ferenc u. 11. számú épületben, ezúttal már a Kossuth utca felőli oldalán nyílt meg. Közös bejárattal, előtérrel három társbérlő üzlet sorakozott egymás mellett: Juhász János hangszerkészítőé, Bedőcs Józsefé és egy műszerészé. A következő, negyedik „állomáshelyet" is Juhásszal közösen bérelték a Deák F. u. 1. számú háztömbnek a Közép utca (időközben: Marti189
