Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
A PÁPAI KIS tivadar-féle kereskedésről és könyvkötészetről tekintettel lenni, aki már több mint ötven éve állt a kötészet szolgálatában! Öreg szakember, akit nem tehetek az utcára! A boltban volt vezető kereskedősegéd Schneller Ferenc, aki szintén mintegy ötven körül voltak szolgálati évei. Ószfeje, szaktudása, becsületessége és hűsége patinát jelentett a Kis Tivadar cégnek. Ókét visszahívtam az újrainduláshoz. Fiatal erő is kellett, aki igazán képes segíteni; ezt a szerepet Németh Teréz töltötte be, a könyvkötő-segédünk nővére. Ó különben 1952 után az állami papír- és írószerbolt vezetőjeként is helyén maradt. A debreceni nyomda korábban mindig nagy, erős faládákban küldte a könyveit, ilyen ládákból tököltünk össze valami pultfélét, állványt az elpusztult boltberendezés helyett. Egy kis katrocot én is készítettem irodának, ahol az üzleti dolgokat csinálhattam. Szóval ez már nem a nagy üzlet volt, annak csak gyenge árnyéka. De hogy éppen olyan nagy forgalom lett ősszel, mint korábban, mikor megjöttek a gyerekek! Nagyon sok diáknak volt nálunk folyószámlája, sok olyan volt, amelynek a tartozik-rovata volt csak kitöltve, és soha nem jutott eszükbe apósoméknak, sem férjemnek, hogy valaha is behajtsák szegényebb diákoknál. Visszagondolva mindarra, amit akkoriban végig csináltam, ma már szinte hihetetlennek tűnik! A forgalom hamarosan felélénkült az iskolák és hivatalok újraindulásával, de ez sajnos nem tartott soká. Férjem borzasztó rossz állapotban jött haza 1946 novemberében. Beteg volt: ödémás, szíve gyenge, nem dolgozhatott. Azonban én szinte azonnal várandós lettem. Nagy aggodalommal vártam harmadik gyermekünket, nemcsak férjem egészségi állapota miatt. Magam is nagyon kimerültem a létért folytatott küzdelemben. Karácsony után, 1947 januárjában Gábor bejött a boltba, átvette az irányítást, én pedig elbúcsúztam az üzlettől. További életemet a családnak, a gyermekeknek, háztartásunknak szenteltem. Augusztusban megszületett legkisebb gyermekünk, Gábor. A helyrehozott lakásunkban sem maradhattunk meg; 1948-ban »önkéntes választás« elé kényszerítettek a hatóságok. Vagy lemondunk az öreghegyi nyaralóépületről, vagy városi lakásunkat adjuk át. Gyermekeink egészségére gondolva döntöttünk Öreghegy mellett. A Fő utcai ház már 1945 elején a városi vezetők érdeklődését váltotta ki: Az emelet hátsó sarokszobájában, dr. Nagy György ügyvéd lakása mellett működött egy ideig Szőllősi Sándor polgármesteri hivatala. Családunk lakrészeit sorra vették használatba különböző orosz katonatisztek és városi pártfunkcionáriusok. Az egyik ment ki az ajtón, a másik már jött be az ablakon... Soha többé nem térhettünk vissza városi lakásunkba. Attól fogva kerékpáron jártunk be az üzletbe nap, mint nap. Beteg férjemet sokszor látták az öreghegyi emelkedőn meg-megállva, amint kifulladva támaszkodik a bicikli kormányára. Nehéz évek következtek, pangás, szegénység. Kilátástalanná vált a magánkereskedelem. Egyre nagyobb adót vetettek ki, nem lehetett megfelelő és elegendő áruhoz jutni, lehetetlen volt jövedelmet produkálni. 1951-ben végül kénytelenek voltunk az állandó nyomás alatt álló céget úgymond »felajánlani« az államnak. Mellesleg a gyerekek után ekkoriban sem kaptunk semmiféle neveltetési pótlékot. Az uram nyugdíjat egy fillért sem kapott (majd az uram után özvegyit sem folyósítottak) mert csak három évig volt állami alkalmazásban, a Kiskereskedelmi Vállalat előadójaként. ”6i A pápai Kis Tivadar kereskedés és kötészet 1945-től az 1951-ben megtörtént államosításáig, majd a munkajogilag alkalmazottá váló egykori cégtulajdonos, dr. Kiss Gábor 1955-ben bekövetkezett haláláig terjedő periódusról már nem rendelkezünk lényeges, részletes adatokkal. Célunk a továbbiakban is folytatni e tiszteletre méltó cég dokumentumainak gyűjtését, elsősorban kötészete készítményeinek adattári dokumentálását. Szolgálhasson végül alábbi tárgyjegyzékünk is a kereskedők, könyvkötő mesterek és segédeik emléke előtti tisztelgésül. Listánk a Kis Tivadar- féle könyvkötészet eleddig általunk megismert - szignált - készítményeiből válogatva, a korszak kötéstechnikáját és díszítő ízlését reprezentáló tíz könyvkötést vesz számba. Könyvkötések a Kis Tivadar-cégtől 1.1892. [Evangélikus] Énekes Könyv. Hornyánszky nyomda, Budapest, 1892. 14x10 cm-es kötéstábla. Táblaközépen aranyozással kiegészített, préselt bordó kaucsuklakk kötéstábladísz, gerincen vörös chagren félvászonnal borítva. Fehér előzékpapír, lilásvörös metszésfestés. Oromszegés nélkül. Könyvkötői cégjelzés az arctáblatükör bal alsó sarkában ovális bordó címkén: „Kis Tivadar könyvkötészete Pápán". DREK jelzete: K.I.1769/g. (8. kép) 2.1897. [Szerk. Gyurátz Ferenc] Lelki vezér. Imakönyv, 3. kiadás. „A Főiskolai Nyomda betűivel nyomtatta Kis Tivadar" Pápa, 1897. 11x14 cm-es kötéstábla chagrent imitáló fekete egészvászon kötés vaknyomással, vörös metszésfestéssel. Pápa, Evangélikus egyház, maturandu- sok által emlékül ajándékozott imakönyvek gyűjteménye (a templomban). A nagy sikerű imakönyv 177
