Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Hudi József: Koncz Pál a könyvkultúra kutatója

tézményes keretet. A munkabizottság kezdeményezései közül kiemelkedik a magyarországi céhkataszter,11 a kézműves mesterek munkáját meghatározó árszabások (limitációk) gyűjtése és kiadása; külön kötetet töltene meg a munkabizottsági tagok munkáinak bibliográfiája12. A céhes könyvkötőkkel foglalkozó Halász Margit (Józsá- né Halász Margit) történész és Csenki Éva (Szi- lasiné Csenki Éva) könyvrestaurátor is aktív tagja volt a munkabizottságnak. Az 1990-es évek elején J. Halász Margit céhtörténeti kutatásai alapján egy országos könyvkötői adatbázis kiépítését szorgalmazta, melyhez Koncz Pál és jómagam segítségét is kérte. Nagy tervének megvalósítását azonban korai halála megakadályozta.

A rendszerváltás előtti időszakban (és részben utána) Koncz Pállal párhuzamosan a megyében élő, illetve a megyéhez kötődő kutatók közül számosán foglalkoztak a könyvkultúra történetének egyes kérdéseivel. Listámon szerepel többek közt dr. Ács Anna irodalomtörténész (Veszprém), Bándi László helytörténész (Veszprém), Dobi Marianna levéltáros (Veszprém), Frigyik Katalin könyvtáros (Székesfehérvár), néhai Har- math István irodalomtörténész (Veszprém), néhai Hungler József helytörténész (Veszprém), Katsányi Sándor könyvtáros (Veszprém-Buda- pest), dr. Hermann István könyvtáros, könyvtár- igazgató (Pápa), Hogya György helytörténész (Veszprém), néhai Horváth József újságíró, lap- szerkesztő (Veszprém); Kapiller Imre levéltáros, történész (Zalaegerszeg); néhai Kolozs Barna- básné Nagy Éva könyvtáros, tanár (Veszprém), dr. Köblös József levéltáros, történész (Pápa); néhai Kövy Zsolt református lelkipásztor, gyűjteményi igazgató (Pápa); dr. Kredics László könyvtáros (Veszprém); dr. Léber Mihály római katolikus plébános, tb. kanonok, a veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára (Keszthely Veszprém); néhai dr. Lichtneckert András ny. főlevéltáros (Veszprém); Mezei Zsolt könyvtáros, könyvtárvezető (Pápa); néhai Nádasdy Lajos református lelkész (Celldömölk), Németh Gábor könyvtáros, könyvtárigazgató (Zirc); Pákozdi Éva Szilvia levéltári szakkönyvtáros (Veszprém), néhai dr. Pfeiffer János kanonok (Veszprém), dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, irodalmi muzeológus (Nemesvámos), Rémai Lász- lóné tanár (Somlóvásárhely); dr. Solymosi Lászó akadémikus, történész (Budapest); Somfai Balázs ny. főlevéltáros (Veszprém); Szabó György református lelkész, könyvtáros (Pápa-Budapest);

Szegleti Ildikó könyvtáros (Veszprém), dr. Tóth Dezső könyvtáros, helytörténész (Veszprém), Varga Béla könyvtáros, ny. könyvtárigazgató (Veszprém). Jómagam közel négy évtizede kutatom a Dunántúl és Veszprém megye művelődéstörténetét, könyves múltját, kiemelten a népi írásbeliséget, alfabetizációt13.

A rendszerváltás után új fejezete kezdődött a magyar könyvkultúra-kutatásnak. Megszűnt a politikai-ideológiai monopólium és ellenőrzés, s vele a cenzúra, új folyóiratok keletkeztek, a privatizáció során átalakult a könyvkiadás és könyvterjesztés intézményrendszere. Az egyes kiadók sorra jelentették meg a nyugat-európai és tengerentúli könyves monográfiákat, kézikönyveket, például Frédéric Barbier (sz. 1952), Luden Febvre (1878-1956), Catherine Bertho Lavenir (sz. 1953), Alberto Manguel (sz. 1948), Henri-Jean Martin (1924-2007) műveit.14 Új lendületett vett a peregrinációkutatás, a hazai nevelés- és iskolatörténeti kutatás, a történeti forráskiadás: diáknévsorok, lelkészi-tanítói prozopográfiai-archon- tológiai adattárak, végrendeletek, könyvleltárak kiadása — az utóbbi nagy vállalkozás a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjához köthető. A könyves szakmát képviselő nyomdászok, könyvkötők, könyvkereskedők nemzeti történeti adatbankjainak létrehozása mellett 2005 óta a közös európai könyves történeti adatbank megvalósítása is napirenden van.15

Az újabb kutatások nyomán új, modern szemléletű - az írásbeliséget, könyvkereskedelmet, könyvhasználatot, könyvdíszítést és könyvillusztrációt is magában foglaló - összefoglalások születtek a magyarországi olvasástanítás, könyvnyomtatás, könyvkultúra, alfabetizáció történetéről.16

A szerzők az eredmények mellett a hiányokra is felhívták a figyelmet. Feladatnak tekintették a könyvdiszítés, könyvillusztráció és könyvkötés, valamint a korai levéltárak magyarországi történetének megírását annak érdekében, hogy a nyugat-európai minták alapján elkészülhessen a magyarországi könyves művelődés történetének kézikönyve. Napjainkra befejeződött a Szögi László által irányított peregrinációkutatás, komoly eredményeket ért el az újkori könyvdiszítés- és köny villusztráció-kutatás, s valamelyest előrehaladt a könyvkötészet múltjának feltárása is.17

Koncz Pál életműve éppen ez utóbbi kutatási terrénum feltárásához nyújt megfelelő szakmai alapot, módszertant és történetszemléletet.

16