Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet

A PÁPAI KIS ! I VA HAR- PILI KERESKEDÉSRŐL ÉS KÖNYVKÖTÉSZETRŐL a korabeli pápai konkurencia (közöttük olykor kereskedéssel, kötészettel kiegészült nyomdák) későbbiekben még kutatandó körét.26 Kis Tivadar 34 évesen, 1895-ben kötött házas­ságot Kosa Karola tanítónővel, aki első vezetője volt a kezdetben az állami polgári iskola leány­tanulói bentlakásaként működő Internátusnak.27 A Fő utca 21. sz. alatti impozáns magánház meg­vásárlásának anyagi alapját elsősorban a feleség - minisztériumi vasúti főtisztviselő apja pesti te­lekeladásainak köszönhetően jelentős - hozomá­nya biztosította. A korabeli neves helyi építész, Fa Mihály által tervezett, kivitelezett ház építtetője, első tulajdonosa Mattus György „szappangyáros"; tőle vásárolta meg a Kis házaspár a kész épületet.28 A földszintjén négy kirakató portállal, dísz­kapuja fölött balkonnal ékesített neobarokk eme­letes ház a századelő polgári konjunktúrájának jellegzetes építészeti példája. Kváderkövezést imitáló vakolású homlokzattagolása, balusztrá- dos erkélye, műkő vázákkal, rocaille-al és (üresen hagyott) címerpajzzsal díszített ormú homlokzata a város főutcáján gyarapodást, sikert hivatott rep­rezentálni.29 A földszinti üzletek díszes kirakati portállal voltak ellátva. A kaputól balra nyílt a pa­pír- és könyvkereskedés, jobbra pedig kezdetben Csermák kelmefestő és tisztító üzlete, mellette a Kis Tivadar-cég könyvkötészete.30 Az udvari hát­só traktusba történt áthelyezése után a kötészet helyére is bérlők kerültek. A harmincas évektől 1945-ig egy zöldséges és egy puskaműves bérelte a kaputól balra álló két üzletet. Kis Tivadar pin­ceraktárait az udvarról lehetett megközelíteni; ugyanígy volt udvari bejárata a kereskedés bolt­helyisége mögötti nagy földszinti könyvraktár­nak is. További kisebb papíranyag raktárhelyi­séget alakítottak ki a lépcsőházban. Az épület Közép utca felé szolgáló egykori kapubejáróját elfalazták, így bővítve a kötészetet. Az emeleten három önálló, összkomfortos lakást, az udvari földszinten hátul pedig egy további kisebb lakást alakítottak ki. Az épület egykori beosztásáról városrendezési felmérési rajzra31 vetített vázlatot készítettünk. (7. kép) Kis Tivadar üzletébe lépve a vevő baloldalt találta a papír- és írószer-árusító pultot, mögötte nyitott polcokon a rendkívül széles választékot nyújtó mintakészlet sorakozott. Jobbról egy kis üvegezett oldalú üzletvezetői „kalitka" íróasz­tallal, irat- és páncélszekrénnyel. Mögötte, kívül egy segédi író- és expeditáló asztal. A könyvke­reskedés kínálata a belépővel szembeni fal, illet­ve nagyobbrészt a körbefutó galéria mennyezetig érő könyvespolcain sorakozott. E könyvesbolt a betérők számára több volt, mint egyszerű vásár­lóhely. „ Különleges szerepe volt ebben a szép könyv- kereskedésben és az üzlet egész életében anyósomnak, Kosa Karolának, aki végtelenül művelt ember volt. Nagyon szeretett olvasni. Jóformán minden új könyvet megismert; ezekről tudta tájékoztatni az érdeklődőket. Úgyszólván irodalmi kör létezett abban az üzletben! A Nőnevelő Intézet és a Kollégium tanárai, akik nap mint nap bejártak, ott olvasgatták a különböző folyóira­tokat. Ülőbútorok nem voltak az üzlethelyiségben, az emberek csak úgy álldogálva lapozgattak, beszélgettek. Csupán a cégiroda számára volt leválasztva egy kis kalitkaszerű, íróasztalos rész.''32 Kis Tivadar a ko­rabeli Pápa irodalmi életét azzal is szolgálta, hogy pártolta a helyi szerzők műveit. „Sok pápai író mű­vét hozta forgalomba. El lehet mondani, hogy való­ságos tényezője lett városunk kulturális életének."33 Személyiségéről, életviteléről és lakáskörül­ményeiről is értékes adatokat kaphatunk menye, dr. Kiss Gáborné Eötvös Ella szóbeli visszaem­lékezéseiből: „Férjem és más családtagok elbeszélé­se szerint Kis Tivadart minden szigorúsága mellett, mellyel gyermekeit nevelte, kedélyes, szívélyes ember­nek tartották. Az Arany Griffben rendszeresen meg­tartott bálokon többször őt kérték fel a francia négyes megrendezésére, megszervezésére. Otthonukat tekint­ve viszont teljesen zárkózott életet éltek, oda nem hív­tak baráti társaságot. Kis Tivadar nagyon egyszerű­en öltözött, puritán volt egész megjelenése. (2: kép) A Fő utcai házuk emeleti szintjén Kis Tivadar ék laká­sa: két szoba, nagy hall és konyha, kamra, cselédszoba." (Kis Mária, Szánthó János csurgói református gimnáziumi rajztanár felesége, Kis Tivadarnak leánytestvére megözvegyülvén, Pápára hazaköl­tözve további két, a Fő utcára néző szobát lakott itt az emeleten.) „Már asszonyként, a családba beke­rülve magam is láttam: Kis Tivadarék lakása igen egy­szerűen volt berendezve. Én szinte fáztam abban a la­kásban... Például nem voltak az ablakokon függönyök! Anyósom szerint ez is férjének az óhaját tükrözte: ő csupán fényt szeretne, ne legyen semmi az ablakokon! Csupasz, rideg volt minden. A lépcsőházból belépve az előtérből nyílott a hall, jobbra a folyosó végén a konyha, éléskamra, kis cselédszoba. A WC is onnan volt meg­közelíthető. Ennek a halinak a konyha felé is volt köz­vetlen ajtaja a tálaláshoz. A hallban állt egy hatalmas, háromosztatú, márványlapos kredenc, egy másik fal mentén pedig egy tolóajtós, gardrobe-szerű akasztós szekrény. Innen nyílt oldalt a hálószoba a fürdőszo­bával, középen pedig az erkélyes nappali, amely ebéd­173

Next

/
Thumbnails
Contents