Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet

A PÁPAI KIS TlVADAR-FÉLE KERESKEDÉSRŐL ÉS KÖNYVKÖTÉSZETRŐL A Veszprém megyei kézművesség kisüzemi soro­zatokban készült könyvkötészeti emlékeinek kö­rében Pápán figyelemre méltó csoportot képeznek a Kis Tivadar-féle könyv- és papírkereskedés mel­lett 1894-ben létrehozott könyvkötő műhely pro­duktumai. Többségük „KIS TIVADAR KÖNYV- KÖTÉSZETE PÁPA" feliratú előzékbélyegzést, dombornyomott belső papírcímkét vagy háttábla kötésen szereplő vaknyomásos kör-, illetve soros cégjelzést visel. Kis Tivadar kereskedő azonban nem volt szakképzett könyvkötő is egyben; tehát csakis cégtulajdonosként értendő a könyvkötése­ken neve.1 Az alapító tulajdonos neve hivatalosan bejegyzett cégmegnevezésként, kiváló működése sikerének köszönhetően a köztudatban is márka­névvé vált, mely halála után tovább élt az örökös utód cégvezetésének idején egészen 1952-ben tör­tént államosításáig. Kis Tivadar pályakezdése, cégműködése 1889-1928-ig Szűkebb családjában és oldalági rokonságában számos lelkész, tanár és más értelmiségi volt.2 Apja, Kis Gábor (1819-1899) református lelkész, tanár, aki a somogyi Ádánd egykori iskolameste­rének, Kiss Dánielnek fiaként a pápai Református Kollégiumban 1847-ben végezvén, a parlamenti elnök Pázmándy Dénes gyermekei mellett nevelő, majd Pázmándy futára a szabadságharc során. Jókai és nemzedéktársai republikánus szellemé­ben a nemesi hagyományt jelző két s-ből egyet demonstratívan elhagyva változtatja meg csa­ládneve írásmódját KIS-re. Előbb losonci, tatai, majd végül pápai lelkész, illetve helyettes teo­lógiai tanár. A Pápai Református Nőnevelő In­tézet létrehozásakor, 1896-ban egyike a kezdő tanév gazdálkodásának esetleges deficitje esetén magánjövedelméből fedezetet vállaló, erre ala­pítványtevő „hatoknak". Pápa városi képviselő, egyházmegyei gyámelnök, tanácsbíró, főiskolai gazdasági és igazgató-tanácsos. A Pápai Taka­rékpénztárnak igazgatósági tagja.3 Első felesége gyermekük születésekor fiatalon elhunyt, má­sodik házasságában Pápa Anna tér 12. sz. alatti otthonukban szigorú és igényes szellemben négy gyermeket neveltek föl. Az elsőszülött fiú, Ernő (1856-1927) jelentős tehetség; majdan helytörté­neti témájú írásaival a helyi sajtóban rendszere­sen jelentkező történelem-földrajz szakos tanár, majd gimnáziumigazgató lett Pápán.4 A két leány- testvér Lujza (később Rummer Istvánné) és Mária, aki 1885-1895 között Pápán elemi népiskolai taní­tónő,5 később Szánthó János csurgói református gimnáziumi rajztanár felesége lett.6 Kis Tivadar a Pápán elvégzett négy év algim­názium után Bécsben tanult tovább textilkereske­delmet. A speciális textil anyagismeretet a későb­biekben már nem hasznosíthatta, annál inkább általános kereskedelmi képzettségét.7 (1. kép) Pápára hazatérve 1889-ben alapította meg cégét, amikor a Fő utca 50. sz. alatt „egy kis feloszlás előtt lévő üzletet vásárolt meg, ezt a szakmába vágó teljes beleéléssel, hihetetlen szorgalommal, a legrövidebb idő alatt modernül kifejlesztette"8 Első sajtóreklámjá­ban megnevezi elődjét: Schoszbergert és cége ala­pításának pontos dátumát, 1889. február 17-ét.9 (3. kép) Apja befolyása révén, ki tekintélyes tanár és főiskolai gazdasági tanácsos volt, már kezdettől fogva hivatalos bizományosa könyvkereskedő­ként a református Főiskolai Könyvnyomdának. Ez számára üzleti szempontból rendkívül fontos, a prosperitás biztosítékaként működő alapve­tő tényező volt, hiszen a Dunántúli Református Egyházkerület egésze egyházi- és iskolaikönyv, segédlet és formanyomtatvány-piacot is biztosí­tott a pápai nyomdai könyvlerakataként működő kereskedés számára. A város diáksága és értelmi­sége is jelentős, rendszeresen vásárló kört biztosí­tott az üzletnek. Három évvel a papír- és könyv- kereskedés elindítása után, 1892-ben a Főiskolai 171

Next

/
Thumbnails
Contents