Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
A PÁPAI KIS TlVADAR-FÉLE KERESKEDÉSRŐL ÉS KÖNYVKÖTÉSZETRŐL A Veszprém megyei kézművesség kisüzemi sorozatokban készült könyvkötészeti emlékeinek körében Pápán figyelemre méltó csoportot képeznek a Kis Tivadar-féle könyv- és papírkereskedés mellett 1894-ben létrehozott könyvkötő műhely produktumai. Többségük „KIS TIVADAR KÖNYV- KÖTÉSZETE PÁPA" feliratú előzékbélyegzést, dombornyomott belső papírcímkét vagy háttábla kötésen szereplő vaknyomásos kör-, illetve soros cégjelzést visel. Kis Tivadar kereskedő azonban nem volt szakképzett könyvkötő is egyben; tehát csakis cégtulajdonosként értendő a könyvkötéseken neve.1 Az alapító tulajdonos neve hivatalosan bejegyzett cégmegnevezésként, kiváló működése sikerének köszönhetően a köztudatban is márkanévvé vált, mely halála után tovább élt az örökös utód cégvezetésének idején egészen 1952-ben történt államosításáig. Kis Tivadar pályakezdése, cégműködése 1889-1928-ig Szűkebb családjában és oldalági rokonságában számos lelkész, tanár és más értelmiségi volt.2 Apja, Kis Gábor (1819-1899) református lelkész, tanár, aki a somogyi Ádánd egykori iskolamesterének, Kiss Dánielnek fiaként a pápai Református Kollégiumban 1847-ben végezvén, a parlamenti elnök Pázmándy Dénes gyermekei mellett nevelő, majd Pázmándy futára a szabadságharc során. Jókai és nemzedéktársai republikánus szellemében a nemesi hagyományt jelző két s-ből egyet demonstratívan elhagyva változtatja meg családneve írásmódját KIS-re. Előbb losonci, tatai, majd végül pápai lelkész, illetve helyettes teológiai tanár. A Pápai Református Nőnevelő Intézet létrehozásakor, 1896-ban egyike a kezdő tanév gazdálkodásának esetleges deficitje esetén magánjövedelméből fedezetet vállaló, erre alapítványtevő „hatoknak". Pápa városi képviselő, egyházmegyei gyámelnök, tanácsbíró, főiskolai gazdasági és igazgató-tanácsos. A Pápai Takarékpénztárnak igazgatósági tagja.3 Első felesége gyermekük születésekor fiatalon elhunyt, második házasságában Pápa Anna tér 12. sz. alatti otthonukban szigorú és igényes szellemben négy gyermeket neveltek föl. Az elsőszülött fiú, Ernő (1856-1927) jelentős tehetség; majdan helytörténeti témájú írásaival a helyi sajtóban rendszeresen jelentkező történelem-földrajz szakos tanár, majd gimnáziumigazgató lett Pápán.4 A két leány- testvér Lujza (később Rummer Istvánné) és Mária, aki 1885-1895 között Pápán elemi népiskolai tanítónő,5 később Szánthó János csurgói református gimnáziumi rajztanár felesége lett.6 Kis Tivadar a Pápán elvégzett négy év algimnázium után Bécsben tanult tovább textilkereskedelmet. A speciális textil anyagismeretet a későbbiekben már nem hasznosíthatta, annál inkább általános kereskedelmi képzettségét.7 (1. kép) Pápára hazatérve 1889-ben alapította meg cégét, amikor a Fő utca 50. sz. alatt „egy kis feloszlás előtt lévő üzletet vásárolt meg, ezt a szakmába vágó teljes beleéléssel, hihetetlen szorgalommal, a legrövidebb idő alatt modernül kifejlesztette"8 Első sajtóreklámjában megnevezi elődjét: Schoszbergert és cége alapításának pontos dátumát, 1889. február 17-ét.9 (3. kép) Apja befolyása révén, ki tekintélyes tanár és főiskolai gazdasági tanácsos volt, már kezdettől fogva hivatalos bizományosa könyvkereskedőként a református Főiskolai Könyvnyomdának. Ez számára üzleti szempontból rendkívül fontos, a prosperitás biztosítékaként működő alapvető tényező volt, hiszen a Dunántúli Református Egyházkerület egésze egyházi- és iskolaikönyv, segédlet és formanyomtatvány-piacot is biztosított a pápai nyomdai könyvlerakataként működő kereskedés számára. A város diáksága és értelmisége is jelentős, rendszeresen vásárló kört biztosított az üzletnek. Három évvel a papír- és könyv- kereskedés elindítása után, 1892-ben a Főiskolai 171
