Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Előszó
Előszó Koncz Pál restaurátori és kézművesipar-történeti tanulmányainak, kisebb közleményeinek és restaurálási dokumentációinak gyűjteményes kötetét tartja kezében az Olvasó. A szövegek egy része még életében megjelent, egy kisebb része kéziratban maradt hátra. Az írások egymás mellé rendezésével Veszprém megye papírmívességének és könyv-, illetve könyvkötéstörténetének 18-20. századi monográfiája jelenik meg. Koncz Pál munkásságának különösen nagy értéke, hogy a legterjedelmesebb korpuszt kitevő könyvtörténeti kutatást következetesen folytatva, feltárta Veszprém megye csaknem valamennyi 18-20. századi kézműves könyvkötő műhelyét és könyvkötőjét, rendkívül széles merítésű gyűjtéssel összegyűjtötte produktumaikat és a használt díszítőmotívumokat. Utóbbiak segítségével a korabeli stílusdivat és az egymástól távol működő, akár birodalmi műhelyek közötti szakmai kapcsolat is rekonstruálhatóvá vált. A kötéskutatásban a díszítmények, anyagok és technikák vizsgálatára, dokumentálására, valamint az egyes kötésemlékek közötti párhuzamok, analógiás összefüggések megfigyelésére törekedett. Áttekintette Veszprém megye köz- és egyházi könyvtárainak, adattárainak anyagát, felmérte a jelentősebb plébániák, parókiák könyvtártöredékeit és templomi szerkönyveit, valamint a megyében egykor létezett rendi könyvtárak központi gyűjteményekbe került könyvanyagát. Munkája során a helyi mesterek könyvkötéseinek rendszerezett számbavételére törekedett. Célja volt a megismert kötésemlékek konkrét mesterekhez kapcsolása, illetve az összefüggést mutató készítmények kötéscsoportba foglalása. Megyei kötésadat-gyűjteményt alakított ki, amely módszerében is kapcsolódott más kutatók országos kötéstörténeti gyűjtőmunkájához. Gyűjtéseiről könyvészeti és kötéstechnikai adatokat tartalmazó leírókartonokat készített részletes tárgyfotókkal és díszítmény-levonatokkal. Koncz Pál írásai négy tematikus egységbe rendezve kerülnek közlésre. Az egységek egyúttal mutatják a szerző érdeklődésének és szakmai tevékenységének főbb irányait. A kötet első egysége hat, a papírkészítés Veszprém megyei manufaktúráinak történetét és az egyes papírmalmok által készített papírtípusokat bemutató tanulmányt tartalmaz. A szerző feldolgozta Veszprém megye mindhárom papírmalmának történetét, amelyek e műhelyek alapításának és megszervezésének leírásán túl a produktumok pontos dokumentálását és minőségük meghatározását is tartalmazzák. Az Esterházyak pápai uradalmának papírmalmai és a család hercegi ágának birtokán működő Sopron megyei lékai malom közötti kapcsolat indokolta a lékai papírok vízjelének vizsgálatát és leírását. A következő nagy egységben a szerző legkiterjedtebb kutatási témájába tartozó tanulmányokat közöljük. Itt kap helyet valamennyi, Veszprém megye könyvkötőiről írt tanulmánya, melyeket a könyvtörténet, illetve könyvművészet tárgyában készült, valamint a könyvkötői szakmához kapcsolódó témában írt tanulmányai, közleményei egészítenek ki. A téma sajátossága miatt a tanulmányokhoz nagyszámú illusztráció tartozik. A tanulmányok az egyes könyvkötő műhelyek és könyvkötők történeti adatain túl elsősorban a szerszámkészletek, díszítőmotívumok és stílusvizsgálatuk alapján meghatározott kötéscsoportok gyűjteményét tartalmazzák. Ezek képi formában történő közlése - a műfajból adódóan - nélkü 1 özhetetlen. Külön egységbe rendezve kerülnek közlésre azok a tanulmányok, amelyek szintén a szerző könyvtörténeti kutatásai során keletkeztek, azonban sokkal inkább sorolhatók a művelődéstörténet, mint a kézművesipar-történet műfajába. Tekintve, hogy Koncz Pál restaurátorként a műtárgyvédelem-elmélet területén is tevékenykedett, a könyv harmadik egységét a legfontosabb 9
