Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)

„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)

9. Van-e az országnak annyi virága, babérága, a mely elegendő elismerés lenne a sok legendás hős hom­lokára? Egy körülmény azonban van, a mellyel némileg leróhatjuk hálánkat. - A küzdő hősök mindegyike itthon hagyta legdrágább kincseit, hitvesét, gyermekeit, a rémes ütközetek­ben sem a saját életét félti, hanem hozzátartozói sorsáért aggódik, tépelődik...mi lesz azokkal, ha ő többé vissza nem jöhetne avagy rokkanttá válnék, vájjon nem érné-e övéit a, legszomorubb sors, a mi embert érhet, hogy idegen portán kegyelem kenyeret kellene kérni? Az ily tépelődések, aggályok alkalmasak arra is, hogy a hős katona lelki erejét, a mi nélkül nincs és nem lehet diadal, - lefokozzák. ­Mig abban az esetben, ha érzi a harcos, hogy otthon van egy kegyes társadalom, vannak kiváló férfiak, a kik pártfogásukba veszik az özvegyeket, árvákat, a kik meglátják a sok szenvedő halvány arcot, a kik észreveszik azokat, kik mindenüket elvesztették, a kik igyekeznek a fájó sziveket a szeretet hajlékává tatarozni - akkor bátran, elszántan áldozza fel vérét a hazáért. ­Ebből a perspektívából tekintve Nagy László alezredes úr működését a legnagyobb szeretettel és hálával kell elismernünk, hogy attól a pillanattól kezdve, mióta az ország hajója háborús szirtekbe üt­köztek, s a lelki hajótöröttek vigaszt és menedéket kerestek - minden erejével oda törekedett, hogy a szenvedések és gyász setét éjszakájába kigyujtsa a vigasztalás és részvét csillagot, repkényt és folyandárt ültessen a romok helyébe...S megindított hatalmas társadalmi aktiot, melynek fényes eredménye a késői generátioknak is hasznára válik, s mellyel nevét - aere perennius - megörökítette a háború és városunk történetében. ­10. De örök hála illeti az itt megjelent együttes honvéd és tüzér tisztikart, mert ők oltották be a hősies jellemet a katonák szivébe, ők oktatták őket, részesei a nagy diadalnak, mert ők hintették el a magvakat, melyből a győzelem dicső pálmája fakadt. Örök hála illei őket is. ­S most hozzátok szólok dicső hősök, kik ott nyugosztok a siri setét éjben, avagy talán inkább odafenn a csillagos égi fényben! A vallás és hit szerint egyszer feltámadunk, s a mi évezredek hite-reménye, azt nekünk is vallanunk kell. ­Ti is fel fogtok támadni és látni fogjátok, hogy nem szebb a menyország, mint idelennt a hon, melyet véretekkel váltottatok meg. ­Látni fogjátok, hogy a hálás, kegyeletes utókor érdemeiteket szivébe vési, hiszen már is emelkednek, épülnek a nagy mauzóleumok. Úgy ezekben, mint tömegsírjaitokon csak két szó fogja képezni a sírfeli­ratot, de ebben a két szóban benne van minden elégia, minden óda, minden éposz, minden fény, dicsőség, ragyogás! E két szó: Magyar Honvéd! A ti mauzoleumtokhoz fognak zarándokolni a késő utódok! - Ott fogja enyhíteni az özvegy bánatát, oda fogja vinni a menyasszony mirtus koszorúját, az anyák ott szent csoportokba gyűlnek, mert akik ott járnak, hős fiakat szülnek.... S most arra kérem a magyarok Istenét, engedné meg, hogy az a mély szeretet és tisztelet, mely e dia­dalmi, e győzelmi ünnepélyre bennünket idevezetett, fűzzön bennünket a jövőben is egy erős, széttép- hetetlen láncba, egy összetartó vaskapocs - további működésűnket az szimbolizálja. ­11. Polgár és katona fogjon kezet, egyik kéz szorítsa erősen a másikat s az erő mit egyik a másiknak átad, legyen mindig nagyobbodó, fokozódó - szivünk a 31-esek és 7-esek újabb sikereire, diadalaira vágyó. - S miként egy évezred előtt a 7 magyar vezér vérszerződést kötött, hogy igy együtt vívják ki a haza fényét, dicsőségét, úgy kössünk mi is szerződést egymással, a katonaság a polgársággal, küzdjünk együtt dicsőén vállvetve, hogy igy megmaradjon, fokozódjék a nemzet fénye, nagysága, dicsősége, s boldogság áradjon szét hegyeken, völgyeken, a messze rónaságon s ha igy egyszer visszatérnek, dicső hőseink, a di­adalmas zászlók virágfüzéres ékességében találják fel újra megélhetésüket, régi otthonukat, boldogságu­kat. Az általános helyesléssel és tetszéssel fogadott beszéd után a polgármester kihirdeti a következő HATÁROZATOT: A képviselőtestületi közgyűlés az előadói javaslatot egyhangú lelkesedéssel határozattá emeli s annak fo- ganatositásával a polgármestert megbizza. ­Nagy László honvédalezredes, állomásparancsnok a következő szavakat intézi a közgyűléshez: 79

Next

/
Thumbnails
Contents