Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)

„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)

„MA MÉG PIROS ÉLET,

HOLNAP FEHÉR ÁLOM...”

(BEVEZETŐ)

„A m kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred nem volt reklámezred.

Hősi tetteinek dobraütéséhez - ehhez a modern szükséglethez - nem értett.

Azt a keveset, amit elismerésképen felülről részére juttattak,

százszorosán kiérdemelted

Veszpém város büszkesége, „háziezrede”, a m. kir. 31. (veszprémi) honvéd gyalogezred az első világháború kitörésekor az 1867-es kiegyezés után megalakult m. kir. Honvédség ekkor harminckét ezredet számláló gyalogságának egyik legfiatalabb csapatteste volt. Az ezred (az 1912. augusztus végétől megkezdett szervezést követően) 1913 februárjában alakult meg három zászlóaljjal. I. és II zászlóalját a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred III. és IV. zászlóaljaiból, III. zászlóalját a pozsonyi 13. honvéd gyalogezred IV. zászlóaljából szervezték meg. Korábban ugyanis némelyik honvéd gyalogezred négy zászlóaljból állott. Ezután minden honvéd ezred egységesen három zászlóaljra oszlott. Az ezredtörzs Veszprémben, a Búzapiac tér 8-as számú Reviczky házban székelt. Az I. és II. zászlóalj (korábbi 17/III. és 17/IV. zászlóaljak) Veszprémben, a III. zászlóalj (korábbi 13/IV. zászlóalj) Tatatóvárosban állomásozott. A 31-es honvéd gyalogezred legénységét Veszprém vármegye enyingi, veszprémi és zirci járásaiból, Győr és Komárom vármegyék valamennyi járásából, valamint Nyitra vármegye érsekújvári, galgóci és vágsellyei járásából sorozták.1 2

Az I. világháborúban az ezred 1558 napig volt távol békehelyőrségeitől. Ebből 13 napig utazott vasúton, illetve 15 napot menetelt gyalogosan hazafelé a háború végén. A fennmaradó 1530 napot a harctéren töltötte. 1914 augusztusától 1916 decemberéig 860 napot az orosz-, majd 1916 decemberétől 1918 novemberéig 670 napot az olasz harctéren. Az orosz fronton 636, az olasz harctéren pedig 490 napig, azaz összesen 1126 napig állott ellenséges tűzben. Katonái a háború folyamán mintegy 80 ütközetben vettek részt, amelyek a következők:

Orosz harctér:

1914-ben

1. Uhnów (aug. 28.)

2. Podlodów-Pieniany-Rzeczyca (aug. 29.)

3. Laszczów-Podhajce-Czerkasy (aug. 31. - szept. 2.)

4. Dumyce-Komanicha, 283-as magaslat (szept. 6-12.)

5. Rzyczki-Zaborze (szept. 8-11.)

6. Senkowice (szept. 8.)

7. Urzejowice (okt. 10-11.)

8. Jaroslau-Misztale (okt. 15-18.)

9. Lazy-Fw. Kostków (okt. 19. - nov. 4.)

10. Wola Buchowska (okt. 19. - nov. 4.)

11. Gorzków (nov. 17.)

12. Mokrzyska (nov. 19.)

13. Przyborów (nov. 20-22.)

14. Biskupice (nov. 24-25.)

15. Sieroslawice (nov. 26.)

16. Smilowice (nov. 26.)

1 HERCZEGH 1936,345.

2 BERKÓ 1928,488. (A honvéd gyalogezredek kiegészítése 1913-tól); HERCZEGH 1936,12.

7