Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)
„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)
A polgármester148 a díszközgyűlést a következő szavakkal nyitja meg: Üdvözlöm a t. közgyűlés tagjait és ezen közgyűlésünkre meghívott mélyen tisztelt vendégeinket; rendkívüli közgyűlésünket ezennel megnyitom. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem Koller Sándor, dr. Spitzer József és dr. Simon György urakat. - MÉLYEN TISZTELT KÖZGYŰLÉS, KEDVES VENDÉGEINK! Legfőbb hadurunk, - koronás királyunk - szavait idézem midőn azt mondom, hogy Magyarország megmutatta a világháborúban, hogy valóban a monarchia fundamentuma. A magyar mint katona ezer év óta első volt és első is fog lenni, mert megvannak benne a katonai erények. Ennek a magyar fundamentumnak egy része, a mi dicső gyalogos és tüzér háziezredünk, a 3 éve dúló világháborúban mindig ott volt, ahol a legnagyobb nehézségeket kellett a fundamentumnak tartania. Ott volt dicsőséggel az orosz gőzhenger előtt, a legrettenetesebb helyeken és ott volt legutóbb a tizedik isonzói csatában. Ha eddig bámulattal szemléltük háziezredeink küzdelmeit, most egyenesen csodálatosnak, emberfelettinek látjuk hősies magatartásukat. Mintha a költők által megénekelt hősök, a legendák alakjai keltek volna életre, mintha valami emberfeletti erővel ruháztattak volna fel, úgy küzdöttek a pergőtüzek zuhatagszerü gyilkos záporában, a létünket veszélyeztető túlerő támadásaival, és hála a magyarok Istenének, nagy és dicső küzdésüket siker koronázta. 2. Néma megdöbbenéssel, de bizalommal eltelve voltunk a május 23.-tól 26.-áig tartó küzdelem ideje alatt és csak akkor ocsúdtunk fel, mikor a legfőbb hadvezetés a veszprémi háziezredeket odaállította jelentésében a világ bámuló szeme elé. Hogy mit tettek a mi háziezredeink hős fiai, azt csak a későbbi időben lehet és szabad részletesen megtudnunk, de tudjuk, hogy derék, vitéz, önfeláldozó igazi katonák voltak. Ezt zengi a hadvezetőség jelentése és maradandó emlékként hirdeti koronás királyunk parancsa és személyes látogatása. Mi pedig, tekintetes képviselőtestület, bámulattal adózva hőseinknek, leborulunk nagyságuk előtt. Jegyzőkönyveinkbe iktatjuk mély hálánkat és szeretetünket az édes magyar hazát védő háziezredeink iránt, szivünk mélyéből üdvözöljük őket és a nagy napok emlékére mindkét háziezredünknek egy-egy ezüst disz ezred kürtöt ajánlunk fel, és amikor ezeket az érzelmeinket a mi hőseinkhez juttatjuk, elküldjük azt az igaz üzenetünket is, hogy lelkünk velük van és hogy méltók iparkodunk lenni hozzájuk otthonuk védelmében, hogy hazatérve újra otthonukat találják meg. Ezért voltam bátor a mai rendkívüli közgyűlésünket összehívni és arra a mi hős háziezredeink képviselőit meghívni. Fölkéri Horváth Béla149 dr. v. főjegyző előadót a határozati javaslat előterjesztésére. Az előadó a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Veszprém r. t. város közönsége éberen figyelve, bizalommal függesztette szemeit az Isonzó szakaszon harcoló két hős házi ezredeink nagy küzdelmei felé. Leírhatatlan ami örömünk, a meghatottságtól remegő szivünk-lelkünk a büszkeség magasztos érzetével 3. lángolt fel a Magyarok hatalmas nagy Istenéhez, midőn az 1917. évi május 27.-én megjelent hivatalos harctéri jelentés ország-világnak hírül adta azt, hogy a mi dicső veszprémi 31. honvéd gyalogezredünk 48 órán belül 17 ellenséges rohamot vert vissza dicsőségesen, olyan küzdelemben, az ellenséges támadások félelmetes eszközeinek olyan fergetegében amelyben helytállni, amelyben győzni csak az Istennek különös kegyelmében fogantatott magyar őserő, a magyar katonának világszerte hires hősiessége, hazaszeretete tud. 148 Komjáthy László dr. jur. (Veszprém, 1876. szept. 2. - Veszprém, 1930. aug. 30.) Szülei Komjáthy Lajos és Fábián Mária. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd Budapesten jogi doktorátust szerzett. A veszprémi takarékpénztár ügyésze. 1905. júl. 24-től városi rendőrkapitány. 1911. febr. 9. - 1930, jan. 1. között Veszprém megyei jogú város polgármestere. Az 1919-es kommün idejében állásából felmentették. Nyugdíjazása után a járásbíróság mellé rendelt ügyészség megbízottja. (HAHN-ZSADÁNYI 1929, fényképpel, oldalszámozás nincs!; HOGYA 1998,31-33. fényképpel; CSISZÁR 2014,; FÖLDESI 2014,) 149 Horváth Béla dr. jur. (Zirc, 1878 - ?) A veszprémi piarista főgimnáziumban érettségizett. 1903-ban doktorált, 1910-ben ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1905-től Veszprém város rendőrfogalmazója, majd 1911-ig Csete Antal városi tisztifőügyész mellett működött. 1911-1920 között főjegyző és helyettes polgármester. 1920-tól tisztifőügyész. 1905-1919 között a Veszprémvármegye c. lap főszerkesztője. A veszprémi r. k. püspökség és a r. k. hitközség ügyésze. A Veszprémi Takarékpénztár R. T. tagja. A herendi porcellánárugyár ig. tagja és ügyésze. (HAHN-ZSADÁNYI 1929, fényképpel, oldalszámozás nincs!) 76
