Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)

„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)

Itt vagyunk most Lublinba, hogy mikor indulunk azt nem tudjuk. Most borzalommal nézzük azokat a helyeket, hol egy hónappal ezelőtt ezer veszélyben küzdöttünk és harczoltunk. Megyünk melegebb éghajlatra valószínű magyarországon keresztül, majd pontosan megírom. Isten vele. Pipikém ezer kézcsók és üdvözlet: Palitól

Feladó: Luka Pál zászlós 31 h. gy ezred II század Tábori posta 102

Alakulat körbélyegző koronás magyar középcímerrel, „* M. KIR. VESZPRÉMI 31. HONVÉD GYALOG EZRED 2. ZÁSZLÓALJ/ PARANCSNOKSÁG” felirattal. Átmérő 3.5 cm, lila színű.

Tábori postabélyegző „TÁBORI POSTAHIVATAL 102/ 915 SEP. - 7.” felirattal. Átmérő 2.9 cm, fekete színű.

Múzeumi körbélyegző.

Legújabb kori gyűjtemény 69.324. (Szerzeményi napló 1903-1923. 4526.g)

LUKCSICS PÁL dr. phil.

(Kerta,Veszprém vm., 1892. május 20. - Budapest, 1936. november 16.)

Lukcsics József módos kertai gazdaember és Takács Erzsébet harmadik gyermeke. Dr. Lukcsics József veszprémi kanonok, történész (1875-1937)97 és Lukcsics Imre peremartoni esperes-plébános (1883-1938)98 testvére. 1911-ben érettségizett a veszprémi piarista főgimnáziumban. 1911-1914 között Eötvös-kollégista Budapesten.

Tanulmányait félbeszakította a világháború. Kezdetben a m. kir. 31. (veszprémi) honvéd gyalogezrednél szolgált, majd az 1915 nyarán Pozsonyban, részben Veszprém megyei legénységből alakult 307. honvéd gyalogezred tartalékos hadapródja, később hadnagya, majd főhadnagya. Részt vett Bukovinában a raranczei és toporoutzi csatákban (1916), Kirlibabánál tüdőlövéssel súlyosan megsebesült, megrokkant. 1919 januárjában nyugállományba helyezték. 1918-ban Eötvös-kollégistaként magyar-latin tanári oklevelet szerzett, majd doktorált. Az Eötvös-kollégium tanára, történész. 1923-1925 között az MTA ösztöndíjasa Rómában. Többször járt Olaszországban. A római Magyar Történeti Intézetben is dolgozott. Budapesten a Gellért tér 3. számú ház III. emeletén lakott. Szakterülete első sorban a középkori egyháztörténet és az oklevéltan volt. Viszonylag rövid élete során számos publikációja jelent meg, amelyek a magyar történelemtudomány máig használt értékes munkái.

1915 decemberében az északi harctérről származó 2 ruthén inget ajándékozott a Veszprémvármegyei Múzeumnak.99

(Irodalom: Tiszti kinevezések. VH, 24. évf. 1916. 34. sz. (aug. 20.) 4.; VH, 27. évf. 1919. 6. sz. (jan. 26.)

2.; Veszprémi Piarista Diákegyesület 1927. 49., 53.; Lukcsics Pál Rhé Gyulához 1924-1934 között írt levelei: LDM múzeumtörténeti adattár 48.868/1977.; SOLYMOSI 1923.1—IV.; FEKETE NAGY 1937. 270-271.; ÚMIL 2000. 1355.; GULYÁS 1995. 17:1281.; MKL 2003. 8:178-179.)

54. Tábori levelezőlap

Kartonpapír, rózsaszínű, 14x9.1 cm. Tintaceruzával írva.

TÁBORI POSTAI LEVELEZŐLAP.

fejléccel. Tábori posta. Ára: 1 fillér.M. kir. állami nyomda. Budapest jelzéssel.

Ns és Ft. Laczkó Dezső urnák főgimn. igazgató

Veszprém Főgimnázium

915. júl. 17.

Itt a rajvonalunk háta megett egy elhagyott faluban kerestem régiséget, de hiába. Egy pár ócska könyv nem érdemli meg a fáradságot, hogy cipeljem. Most a föld mineműségét tanulmányozom,100 miközben lakásom tovább építem és szépítem. Az élet kellemes, bár kissé unalmas.

Legmélyebb tisztelettel h. tanítványa Lukcsics Pál

97 Életrajza: PFEIFFER 1987,154-155.

98 Életrajza: PFEIFFER 1987,685.

99 Veszprémvármegyei múzeum szerzeményi naplója 1903-1923.289. old. 4606.Í./1915. dec. 6. ruthén ingek. É. harctérről Lukcsics Pál aj. 2 db. (LDM adattár)

100 Értsd, éppen földbe ásott fedezéke építésén dolgozik!

45