Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)
„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)
CSEKME KAROLY (Páva, Háromszék vm., 1885. június 12. - ?) Hivatásos katonatiszt, százados. Székely származású. Járási írnok fia. Kézdivásárhelyen a polgári iskola 4 osztályát, majd 1900-1904 között a nagyváradi honvéd hadapródiskolát végezte. 1904. augusztus 18-tól hadapród-tiszthelyettes a m. kir. 13. (pozsonyi) honvéd gyalogezrednél Tatán, később Pozsonyban. 1905. november 1-től hadnagy. Utóbb a 17. (székesfehérvári) honvéd gyalogezrednél (tatatóvárosi zászlóalj). 1913-tól szolgált a 31. (veszprémi) honvéd gyalogezred tatatóvárosi zászlóaljánál, ekkor már főhadnagyként. Az 1913-1914-es tanévben a veszprémi piarista főgimnázium diákjainak katonai kiképzését vezette. A hadba vonuláskor, 1914 augusztusától a 31/11. zászlóalj géppuskás osztagának parancsnoka. Augusztus 28-án Uhnównál esett át a tűzkeresztségen. 1914. szeptember 11-én, Senkowice mellett, amikor egyik géppuskáját gránát telitalálat érte, és 3 honvédje elesett, légnyomástól könnyebben sebesült. 1914. október 23-án betegen távozott a harctérről. 1915. január 11-től újra a fronton volt. Kezdetben a Dunajec menti harcokban a II. zászlóalj-, 1915. február 2-től a 7. század-, 1915. március 8-tól ismét a II. zászlóalj parancsnoka a Kárpátok előterében lefolyt harcokban. 1915. március 8-án megint betegen távozott. 1915. október 1-én a XV. menetzászlóalj parancsnokaként, 380 fő legénységgel érkezett vissza a harctéré, Wladimir-Wolinszkijba, ekkor már századosként. Itt zászlóaljával október 16-ig harcszerű kiképzésben részesült. 1915. október 23-tól ismét a II. zászlóalj-, majd 1915 decemberétől a III. zászlóalj parancsnoka egészen 1916. július 5-ig, amikor a Stochod mentén gránát légnyomástól megsebesült. A jägerdorfi kórházban gyógykezelték. Felgyógyulása után, saját kérelmére, az erdélyi fronton szűkebb hazája védelmében vett részt, a 34. honvéd gyalogezrednél51 (1917). 1917 nyarától a Piave-fronton a m. kir. 6. (szabadkai) népfölkelő gyalogezred zászlóalj-, utóbb ezredparancsnoka a háború végéig. Betegségei (vérhas) és sebesülése után szolgált Veszprémben a pótzászlóaljnál és három hónapig gyalogsági kiképzőként a m. kir. (pápai) 7. honvéd huszárezred póttesténél is. Harctéri szolgálata összesen 28 hónap. 1921 szeptemberében saját kérésére nyugdíjazták. 1936-ban nyugállományú századosként Bakonyszentlász- lón (Veszprém m.) élt. Kitüntetései: Katonai Érdemkereszt 3. osztálya hadidíszítménnyel és kardokkal (1916. dec.), Bronz Katonai Érdemérem a Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal (1916. júl.), Károly Csapatkereszt, Sebesülési Érem, Magyar Háborús Emlékérem rohamsisakkal és kardokkal, 1908-as Jubileumi Emlékkereszt, Osztrák Háborús Emlékérem. 1914-ben a magyar és a lengyel barátkozás jelvényét ajándékozta a Veszprémvármegyei Múzeumnak.52 (Irodalom: Kegyes-tanítórendiek értesítője 1913-1914: 78.; Kitüntetések. VH, 24. évf. 1916. 29. sz. (júl. 16.) 3.; Katonai kitüntetések. VH, 24. évf. 1916. 50. sz. (dec. 10.) 4.; HERCZEGH 1936, 12., 32., 51, 71, 78, 100, 125, 130-131, 142-143, 188, 190, 195, 199, 202-204, 206-210, 213-214, 218, 224, 361. arcképpel; Hadtörténelmi Levéltár, Bp.: Tiszti anyakönyvi lapok 35 680.) 10. Tábori levelezőlap Kartonpapír, rózsaszínű, 14.1x9 cm. Grafitceruzával írva. Feldpostkorrespodenzkarte. (magyarul: tábori postai levelezőlap) fejléccel. Portofrei, (magyarul: portómentes) jelzéssel. Nagyságos és főtisztelendő Kegyesrendi Rendház tanári tanári (vagy szójátékkal tanári kanári?) karának Veszprém főgymnazium Kedves Kollégák, főtisztelendő Uraim! Sajnálom, hogy személyesen nem mondhattam köszönetét a szives látásért és fogadtatásért és hogy nem tudtam elbúcsúzni, azonban sürgönyi parancsra 4 órai időn belül vasútra szálltam. Jelenleg már újból itt vagyok a lövészárokban, 200 lépésre a muszkáktól és harctéri zene szórakoztat minket, az ágyú a nagybőgő szerepét játssza. Különben ha folytonossági hiányt nem szenved bőröm és újból kedves körükbe zuhanok egykor, „népies 51 A m. kir. 34. honvéd gyalogezred 1917. jan.-tól 1918. máj. végéig állt fenn. (BERKÓ 1928,521.) 52 Veszprémvármegyei Múzeum szerzeményi naplója 1903-1923. 277. old. 4432/1914. dec. 20. a magyar és lengyel barátkozás jelvénye. (Ajándékozó hozta az oroszlengyelorsz. harctérről) Csekme Károly h. főhadn. 20
