Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)

„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)

BERECZKY JENŐ dr. jur. et rer.

(Mencshely, Veszprém vm., 1896. július 15. - ?, 1956-ban még életben volt)

Sertésvágóhidi igazgató, szolgálaton kívüli viszonybeli százados.

Néggyermekes néptanító fia. 1914-ben érettségizett, majd bevonulásáig Mencshelyen községi napidíjas volt. Az I. világháború alatt a m. kir. 20. (nagykanizsai) honvéd gyalogezrednél, később a m. kir. 31. (veszprémi) honvéd gyalogezrednél szolgált. 1915. május 15-én vonult be egyévi önkéntesként. Veszprémben tartalékos tiszti iskolát végzett. 1915-1916-ban az orosz harctéren részt vett a Zalescsiki, Delatin, Kolomea környéki harcokban (Bruszilov-féle támadás).49 1916 júniusában megsebesült. 1916 augusztusától hadnaggyá lépett elő és ténylege- sítették. 1917. február 6-án a XXV. menetzászlóaljjal vonult az olasz harctérre, ahol részese volt a Kostanjevica és Selo környéki harcoknak, mint a 31/11. zászlóalj első segédtisztje. 1917 őszén, Dunakeszin utász tanfolyamot végzett. 1918. november 1-jén főhadnaggyá lépett elő. Frontszolgálata összesen 21 hónap.

1919 áprilisában vöröskatona volt, majd a Nemzeti Hadseregben (2. vadász zászlóalj, 2. és 1. gyalogezred) szolgált tovább. 1921-ben az 1. (budapesti) honvéd gyalogezredben utásszakasz parancsnok. Miután kiderült, hogy szolgált a Vörös Hadseregben és felesége zsidó, szolgálaton kívüli viszonyba helyezték.

A Magyar Köztisztviselők Szövetségénél, a sertésvágóhídon helyezkedett el. 1926-ban hentes segédként szabadult, később osztályfőnök, 1930-tól cégvezető, 1942-től igazgató. 1926-ban jogi és államtudományi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. 1935. március 6-tól szolgálaton kívüli viszonybeli százados. 1937 táján ismét megházasodott, két gyermeke (1941 fiú, 1942 leány) született.

1945 márciusától szeptember 9-ig a háborús események folytán Bécsben és Linz mellett élt. Hazatérve állását elvesztette. Ezután különféle munkákból (kőművestanonc, kereskedősegéd, élőállat-kísérő, útépítő és mezőgazdasági segédmunkás) élt. 1951-ben a Csehszlovák Export Nemzeti Vállalat élő-és vágottállat minőségi átvevője. 1955-ben a Komi 203 (Baracska) állattenyésztési törzskönyvvezetője.

Kitüntetései: Ezüst- és Bronz (1917. jún.) Katonai Érdemérem a Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal, Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt, Sebesültek Érme.

(Irodalom: Tiszti kinevezések. VH, 24. XXIV. évf. 1916. 34. sz. (aug. 20.) 4.; Katonai kitüntetés. VH, 25. évf. 1917. 24. sz. (jún. 17.) 3.; HERCZEGH 1936, 240., 251. csoportképen a 25. számmal megjelölve, 255., 286. arcképpel; Hadtörténelmi Levéltár, Bp.: Tiszti anyakönyvi lapok 3032.)

4. Tábori levelezőlap

Kartonpapír, rózsaszínű, 14.1x9.1 cm. Tintaceruzával írva.

Feldpostkarte.

Tábori-Levelezőlap.

fejléccel. Diese Karte geniesst als Fekdpostkarte Portofreiheit, (magyarul: Ez a lap, mint tábori postai levelezőlap portómentességet élvez.) jelzéssel, ifj. Mitsky Aladár IV. gimn. tanulónak Veszprém Villasor 4. Hugarn - GALICIA 1915. XII. 31.

KEDVES PUBL!

Itt küldök egy idyllt a háborúból.

Üdvözli: Jenő

A tábori lapon tintaceruzával rajzolt tréfás jelenet. Egy fához bilincselt, elfogott, kucsmás kozákot térdelő osztrák-magyar gyalogos közlegény készül agyonlőni, mellette lóháton ülő osztrák-magyar tiszt kivont kardjával tüzet vezényel. Felirat: CÉL.! TŰZ.!! Jobb szélen sírhalom, KOZÁKOK felirattal jelölt kettőskereszttel. Feladó: Bereczky Jenő hdpr. III/20.1. Békési ddr. Tábori posta: 72 Elmosódott alakulat körbélyegző koronás magyar kiscímerrel, „.. .gyalogzászlóalj ... parancsnokság” felirattal. Átmérő: 3.9 cm, lila színű.

Tábori posta körbélyegző „K.u.K. FELDPOSTAMT 72/-2.1.16.” (magyarul: cs. és kir. 72. tábori postahivatal 1916.1. 2.) felirattal. Átmérő: 2.8 cm, fekete színű.

Múzeumi körbélyegző.

Legújabb kori gyűjtemény 69.334. (Szerzeményi napló 1903-1923. 5113/1918. december, múzeumi gyűjtés)

49 Bruszilov, Alexej Alekszejevics (Tiflisz, 1853. aug. 19. - Moszkva, 1926. márc. 17.) orosz, majd szovjet hadvezér. A róla elnevezett 1916 jún.- júl-i offenzíva során, Bukovinában mintegy 60-120 km mélyen áttörte az osztrák-magyar vonalakat, de tömegtámadásai saját részen is óriási áldozatokkal jártak. (RAVASZ 2000,88-89. arcképpel)

17