Szántó Attila János (szerk.): Élet a mínusz harmadikon… Kiállításvezető, (Veszprém, 2017)

1966 - HAMUSICS- ÉS VACZKÓ-PER

1956 után a megtorlások nem maradtak el, magyar ölt magyart. Keserű volt az élet, megtört mindenkit a Kádár-éra. Voltak azonban olyanok, akik úgy vélték, nincs minden veszve: a hatvanas évek közepén hat Ügyben nyomoztak az állambiztonsági szervek fegyveresen elkövetett összeeskUvés miatt.

„A hat esetből egy tekinthető olyannak, amelyhez fegyveres akció - vasúti sínek felrobbantása - is kapcsolódott, a többi Ügyben a résztvevők csapán programokat és röplapokat készítettek, s a halálos Ítéletet lehetővé tevő fegyveres minősítést egy-egy - esetenként hasznavehetetlen - pisztoly rejtegetése alapozta meg." (Kahler Frigyes: 1956 szellemének megtorlása tíz év után. Aetas, 21. évf. 2006. 1. sz.)

Az az egy eset, amelyhez fegyveres akció kapcsolódik, Veszprém megyéhez kötődik.

A HAMUSICS—ÜGY

Hamusics János (1956) I. r. vádlott, padragkúti lakos, robbantóvájár volt. A nagycsaládban (tíz testvére volt) nevelkedett Hamusics János öt osztályt végzett, majd munkába állt, és különböző munkahelyeken végzett nehéz fizikai munkát. 1955- ben került a padragi szénbányákhoz. „Hamusics János az ellenforradalom idején önként jelentkezett Halimbán az egyik fegyveres ellenforradalmi alakulatba, amelynek tagjaként fegyveresen tevékenykedett. Ellenforradalmi tevékenységéért felelősségre vonásban nem részesült" - írja a vádirat az üzemi őrségben szolgálatot teljesítő Hamusicsról. „Egyébként terheltet a munkahelyén jó munkaerőnek tartották, a munkája kifogás alá nem esett. Kezdetben csillésként, később pedig vájárként dolgozott, majd 1959-ben robbantó mesteri vizsgát megszerezte (sic!)." Hamusics János a bányában szakszervezeti bizalmi volt. A kétgyermekes bányász élettársa két gyermekének eltartásáról is gondoskodott. Kölcsönnel terhelt családi ház tulajdonával rendelkezett. 1966. április 28-án tartóztatták le.