Szántó Attila János (szerk.): Élet a mínusz harmadikon… Kiállításvezető, (Veszprém, 2017)

fogjam meg ezt a gyeplőt. Ennek ellenére is állítom, hogy amíg ezt a gyeplőt én fogtam, az a kocsi senkit nem ütött el. Hogy közben sajnálatos események is történtek, arról talán én tehetek a legkevesebbet. Én erről a kocsiról az utolsó kanyarban repültem ki. A felelősség most engem terhel, akik pedig ezt a kocsit annak idején elindították, most is szabadon vannak."

ÍTÉLET: kötél általi halál és teljes vagyonelkobzás Kegyelmi kérvényéről zárt ülésen döntöttek: Az ülnökök közül Dapsi Károly és Liszt Vilmos ajánlották csak kegyelemre, így a kérvény már nem jutott el a NET (Népköztársaság Elnöki Tanácsa) elé. A bíróság azonnali ítéletvégrehajtásról rendelkezett.

A halálos ítélet után sokan megmozdultak, hogy segítséget találjanak. Morvacsik Gyula professzor, Rába György író, Ritoók Zsigmond filológus, Keresztury Dezső költő és Kodály Zoltán zenetudós is igyekezett közbenjárni az érdekében, sikertelenül. Kodály ezt mondta: „Ezek a szadista emberek öncélúan is szeretnek gyilkolni."

Felesége végső elkeseredésében Andropov szovjet nagykövethez is elment segítséget kérni. A nagykövet azt mondta, hogy ők nem avatkoznak be a belügyekbe. Brusznyai Árpádné így válaszolt: „Ha nem avatkoznak be a belügyekbe, akkor én most nem lennék itt." Ezt követően Kádár János titkárságára ment. Ott megkérdezték tőle, hogy mikor volt a tárgyalás. Azt válaszolta, hogy tegnapelőtt. Erre a titkárságon azt mondták: „Hát akkor?!”

Kivégzése 1958. január 9-én hajnalban a budapesti Kisfogház udvarán történt. Dr. Brusznyai Árpád a Himnuszt énekelve, meztelen felsőtesttel állt a bitófa alá. Rabtársai a rácsokat verték mindeközben. Dr. Brusznyai Árpád 35 évet élt.

Testét a 301-es parcella jeltelen sírjába tették, arccal a föld felé. Gyilkosai még holtában is megalázták, hogy a nap ne süthessen az arca felé. Az elhanyagolt parcellába a találomra elhelyezett virágokat lovas rendőrök taposták szét.

Egyike volt azon több száz mártírnak, akiket az 1956 utáni megtorlás vérgőzében Kádár János és társai elrettentésül