Szántó Attila János (szerk.): Élet a mínusz harmadikon… Kiállításvezető, (Veszprém, 2017)

AZ ÉPÜLET ÉS A TELEK TÖRTÉNETE

részén, ahol a közelmúltban tönként használt épület található, a középkorban a Mindenszentek temploma állott. A templomról a külső várat Mindenszentek várának is nevezték. A feltehetően 13. században épült templom első említése 1307-ből ismert. Legkésőbb 1339-től már prépostságként működött. A püspöki Szt. Mihály-székesegyház- hoz kapcsolódó nagyprépostságtól való megkülönböztethetőség miatt, ezt kisprépostságnak is nevezték. A templom a török hódoltság koráig működött.

A veszprémi vár (1683)

Minden bizonnyal ezen középkori templom felhasználásával építették fel 1627. október 6. és 1628. október 20. között, Gál Imre lelkészsége idejében a várőrség protestáns katonái is egyházakat, amely mellé lelkészlakás és iskola is épült. A templomot 1629-ben szentelték fel. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezését követően, ezen református egyház lelkésze, Bátorkeszi István is gályarabságot szenvedett. Utóbb Ruyter németalföldi tengernagy közbenjárására ugyan kiszabadult, de hazájába nem térhetett vissza.

Sem a középkori, sem a református templom romjait, elrendezését nem ismerjük. A templom körüli temető néhány sírja 1982-ben került elő a Vár utca 17. épület kapualjában.