Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)

A Napló

10. Szaratu. Anyda. Igazi kinai falú. Az utcán nagy vásár, árusok, pénzváltók, különösen a cipészeket csodáltam, hogyan képesek ebben a nagy hidegben az utcán dolgozni. Cukor, cigaretta nagyon olcsó. Golden Helmet 30 köp.

11. Charbin. Reggel érkezés. Benn voltam a városban. A nők igen elegánsak, csinosak. Láttam kulik által húzott hintót is, továbbá kivonuló kínai katonaságot. Máskülönben a város európai jellegű.150 Este Imjanyso.

12. Chailin. Mulin.

Nyikolszk-Usszurijszk (1918. november 13. - 1920. augusztus 2.)

13. D. e. érkezés Nikolszk-Usszuriszk.-ba.151 Itt találkoztunk az első és második transzporttal. Itt nem tudják, hogy mit csináljanak velünk, némelyek szerint Chabarovszkba visznek, mások szerint Spaszkoje-ba.

14. Itt már drágább az élelmiszer, mint Mandzsúriában.

15. Izgalmas nap! Reggel kiszálltunk a vonatból. Nehány kozák értünk jött, hogy az itteni táborba kisérjenek. Elől egy tiszt lovagolt, ki minden látható ok nélkül neki ugratott a hadifoglyoknak és kancsukával ütött jobbra-balra szitkozódások között. Azután tovább lovagolt, mindenütt ütlegeket osztogatva. Az első transzportot - mely invalidusokból állott - formális megattakírozták. Kancsukával és kardlappal sok embert megütöttek, többekéin meg is sebesültek az ütésektől. Törzstiszteknek, köztük Neumann ezredesnek is bőven kijutott a kozákok durvaságából. Azután a táborba meneteltünk. Azoknak, akik visszamentek, vagy hátramaradtak, hogy a csomagokértkal együtt jöjjenek, az úton egy kozák kordonon kellett keresztül jönniük, kik alaposan elpáholták őket. Utánunk a vörösek szálltak ki a vonatból. Mit kaphattak azok!152

150 Dr. Strém István hadifogoly szerint is modern, amerikai jellegű város volt már akkor. Uo. 402.

151 Ez már ismét Oroszország, Vladivostoktól ÉNY-ra. A város őslakói koreaiak és kínaiak voltak. Ekkoriban 32 000 lakosa volt. Az orosz-japán háború idején (1904—1905) az orosz hadsereg egyik központjául szolgált. A civil várost félkörben vette körül, a több mint 1400 épületből álló katonaváros, mészáros 2003, 230.

152 Ugyanezen eseményt dr. Strém István hadifogoly is megörökítette: „Nikolszk-Usszuriszkijban megállították a vonatot és minthogy kocsikat kértünk a málháink számára, ránk eresztették Kálmükovot a kozákjaival. Ezek kegyetlenül közénk vágtattak és kancsukával, kardlappal agyba- föbe verték a védtelen és fegyvertelen hadifogoly-sereget. Folyt a vér s a málha nagy része elveszett, azután újra drótkerítések és deszkapalánkok közé zártak és csak vasárnap mehettünk ki szuronyos őrök között a templomba. (Mindenki ment, aki csak mozogni bírt, hogy az utált falak közül, ha csak egy-két órára is, kiszabaduljon.)... “ baja-pii.ch et al. [1930] 2:402., valamint még részletesebben szintén dr. Strém István előadásában uo. 430-A31. Továbbá martin 2001, 176. „November 14-én este parancsot kaptunk az azonnali kiszállásra, mi azonban, tekintve a teljes

54