Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)
A Napló
A 10. századtól csak 70 ember maradt meg. Tripammer főh., Fon hdgy., Vadas hdp. jel. és a század többi része nem tudjuk, hogy hová lett. Századparancsnok egyelőre én vagyok. Itt vannak még Winkle hdpr. és Dux. All. század mögött vagyunk egy erdőben mint tartalék. Két nap múlva az egész ezredünk balra húzódott az állásban, ott szintén a 11. század mögé került a század. 13.-án megjött Tripammer és Vadas a másik félszázaddal. Állásba kerültünk, az én szakaszom még benn van az erdőben, de a többi 3 szakasz tisztáson. A talaj igen köves, fedezékem rósz, nedves. Fon hdgy. 5.-én fogságba került. Itt sem maradtunk sokáig, a 65-ösök egy századát felváltottuk s így az ezred jobb szárnyára kerültünk. Egy erdővel borított meredek hegy lejtőjén van az árok kb. 100 lépésre a hegy lábától. A talaj itt még sokkal kövesebb mint az előbbi állásunkban, egyes helyeken csak robbantással mélyíthetjük az árkot. Előttünk 250 lépésre folyik a Koropiec patak. A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rósz. A patakon túl levő dombon, a 368-on egy patrul állásunk van, hova nekem is ki kell járogatnom. Ezek igen kellemetlen kirándulások, állandóan ki vagyunk téve az elfogatás veszélyének. A marssal ki jött Loksa hdgy., kit a mi századunkhoz osztottak be. Július végén Tripammer elment a Dions. San. Anst.-hoz, távolléte alatt Loksa a századparancsnok. A munka igen sok és nehéz volt. A köves talajban való ásás igen lassan haladt előre, dacára annak, hogy sappeurök és pionierek is segítettek. Egyes helyeken csak robbantás útján lehetett az árkot mélyíteni. Rendes fedezékem egész idő alatt nem volt, folyton tettek ide-oda, egyik helyről a másikra, egyik fedezékemet sem értem rá elkészíteni. Július végén és augusztus elején tőlünk balra Welesniownál nagy harcok dúltak. A mi állásunk olyan terepen volt, hogy az oroszok egyáltalán nem támadhattak. Tehát teljes erejükkel egy rájuk nézve kedvezőbb terepszakaszon, a Welesniow melletti állásokra vetették magukat. Többször sikerült is nekik egyes árokrészeket elfoglalni, de a mieink ellentámadása mindannyiszor visszavetette őket. A támadók nagy erőkkel rendelkeztek, de a mi csapataink oly szépen tartották magukat, hogy az ellenség erőlködése hiábavalónak bizonyult. Tőlünk is elvittek három századot tartalékba, melyek hamarosan belekerültek a tűzvonalba. Ekkor estek el Focher, Blau és Bakó hadapródok. Loksa hadnaggyal utóbbi időben esténként egészen jól elszórakoztunk. 18
