Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)

Mutatók

Tisza István, borosjenői és szegedi gr. (Budapest, 1861. ápr. 22. - Budapest, 1918. okt. 31.) jogász, politikus, az 1867-es kiegyezésen nyugvó dualista rendszer híve. 1913. jún. 10. - 1917. jún. 15. Magyarország miniszterelnöke (révai 1925, 18:295-299; gudenus 1998, 4:131)

1917. V. 26.

Tripammer Jenő tartalékos főhadnagy, cs. és kir. 52. gyalogezred

1935-ben a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője Nagykanizsán. Kitüntetései: Katonai

Érdemkereszt 3. osztálya hadidíszítménnyel, 1912-1913-as Emlékkereszt.

(Schematismus 1913, 607; Ranglisten 1916,371; Ranglisten 1918,25, 52; tábori 1935, 108 fényképe civilben.)

1916. VI. 10., VII. 13., VII. vége, VIII. 9., 10.

Troicky lásd Trockij

Trockij (Bronstein) Lev (Leon) Davidovics (Ivanovka, Ukrajna, 1879. nov. 8. - Coyoachán, Mexikó, 1940. aug. 20.) szovjet-orosz kommunista politikus Odesszában jogot tanult. 1896-tól a forradalmi mozgalmak résztvevője. A Délorosz Munkásszövetség (Nyikolajev) szervezője. 1898 letartóztatták, 1900 Szibériába száműzték. 1902 Angliába szökött, ahol megismerkedett Leninnel. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. brüsszeli (1902) és III. (londoni) kongresszusán a mensevikiekhez csatlakozott. Az 1905-ös forradalom alatt a pétervári munkástanács (szovjet) elnökhelyettese. Ismét Szibériába száműzték. 1907. márc. megszökött. 1908 Bécsben Pravda címmel lapot indított. 1916 kiutasították Franciaországból, az USA- ba ment. A cári rendszer bukása után, 1917 márciusában német segítséggel hazatért. Belépett a bolsevik pártba. 1917. aug. a petográdi szovjet elnöke. Az októberi forradalom győzelme után a Népbiztosok Tanácsának külügyi népbiztosa. A breszt-litovszki béketárgyalások résztvevője, ahol ellenezte az egyoldalú leszerelést. Ezért Lenin és a kormány utasításai ellenére megszakította a béketárgyalásokat. 1918. máj. 30. hadügyi népbiztos, a Köztársaság Forradalmi Katonai Tanácsának elnöke. A szovjet-orosz Vörös Hadsereg egyik megszervezője. Harcolt Gyenyikin ellen, leverte (1921. márc.) a kronstadti felkelést. Szembekerült Leninnel, majd Sztálinnal. 1925 kizárták a Központi Bizottságból, 1926. okt. a Politkai Bizottságból, végül 1927. nov. 11. a pártból is. Alma-Atába száműzték. 1929. jan. 18. szovjetellenes tevékenység miatt kiutasították a Szovjetunióból. 1929— 1933 Törökországban, 1933-1935 Franciaországban, 1935-1936 Norvégiában, majd Mexikóban élt. 1938. szept. 3. megalapította a IV. Internacionálét. Sztálin megbízásából Ramon Mercader gyilkolta meg.

(révai 1927, 20:829; 1935, 21:807-808; szijj-ravasz 2000, 688-689 fényképpel; baja- pilch et al. [1930] 2:17, 283, 285, 289, 303, 309, 320, 335-337, 340, 342, 363, 372, 385,427,434,446)

1917. XI. 22., 28. (orosz külügyminiszter); 1920. VI. 12.

Trotzki lásd Trockij

Turina Oszkár tartalékos hadnagy, cs. és kir. 52. gyalogezred

114