Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)
Mutatók
A 21. (kolozsvári) honvéd gyalogezred egyévi önkéntese. 1916. júl. egyévi önk. tizedesként orosz hadifogságba (Tomszk) esett. Itt csatlakozott a bolsevistákhoz. 1918. márc. 24. az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt (OK(b)P) magyar csoportjának vezetője. Az Izvesztyija és a Pravda munkatársa. Harcolt az orosz polgárháborúban. 1918. nov. tért haza. A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) egyik alapítója, a Központi Bizottság elnöke. 1919. febr. 21. — márc. 21. börtönben volt, ahol megszervezte a két munkáspárt (MSZDP, KMP) egyesülését. A Tanácsköztársaság alatt 1919. márc. 21. — aug. 1. külügyi, 1919. ápr. 3. - jún. 24. hadügyi népbiztos, de valójában a teljhatalom fő birtokosa volt. A bukás után Bécsbe menekült, ahol internálták. 1920 nyarán Németországon át Szovjet-Oroszországba ment. Itt a Krím biztosaként működött. 1925. aug. és 1928. ápr. illegális pártmunkát végzett Bécsben. Az osztrák hatóságok letartóztatták és 1928. júl. 28. kitoloncolták a Szovjetúnióba, bár a magyar kormány kiadatását kérte. 1921-1936 a Komintern VB-elnökség tagja, a közép-európai, utóbb a balkáni titkárság vezetője. 1937 letartóztatták, majd Sztálin személyes parancsára kivégezték. (révai 1927, 20:524; bölöny 1992, 83, 337; szijj-ravasz 2000, 398) 1919. VII. 13., 30., VIII. 11., 16. Kunfi Zsigmond (Nagykanizsa, 1879. ápr. 28. - Bécs, 1929. nov. 29.) A kolozsvári egyetemen magyar-német szakos diplomát szerzett. Tanár a temesvári reálgimnáziumban. Az MSZDP tagja, majd 1909-től a pártvezetőség tagja. Az MSZDP lapjainak (Szocializmus, Népszava) munkatársa, utóbb szerkesztője. 1914-ben gr. Károlyi Mihály útitársa Amerikában. 1918 a Nemzeti Tanács és az „őszirózsás forradalom” egyik vezetője. 1919 munkaügyi és népjóléti, majd közoktatásügyi miniszter. A KMP tagja, a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa. 1919-től haláláig Bécsben élt emigrációban. Szerepet játszott az osztrák munkásmozgalomban is. öngyilkos lett. (révai 1915, 12:349; 1927, 20:525; 1935, 21:534; KENDE-SÍPOS 1988, 9-12) 1919. V. 17. Latz hadapród, cs. és kir. 65. gyalogezred 1916. V. Lehner 1918. IV. 21. Lenin (Uljanov) Vladimir Iljics (Szimbirszk, 1870. ápr. 22. - Gorkij (Nyizsníj Novgorod), 1924. jan. 21.) szovjet-orosz bolsevik politikus, a szovjet állam megalapítója és első tényleges vezetője (révai 1927, 20:560; szijj-ravasz 2000, 422- 323) 1917. XI. 22.; 1918.1. 25-, V. 7.; 1920. VI. 12. Liebknecht, Kari (Lipcse, 1871. aug. 13. - Berlin, 1919. jan. 16.) német szocialista politikus Ügyvéd Berlinben. 1902 városi képviselő. 1907 felségsértésért 1,5 évi várfogságra ítélték. 1908 a porosz képviselőház, 1912 a birodalmi gyűlés tagja. Antimilitarista, az ifjúmunkások szervezője. 1912. nov. 17. egy budapesti népgyűlésen is felszólalt a háború 106
