Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)
Mutatók
Katzenberger szakaszvezető, cs. és kir. 52. gyalogezred 1916. Vili. 10. Kautsky, Kari (Prága, 1854. okt. 16. - Amsterdam, 1938. okt. 17.) osztrák szociáldemokrata politikus Bécsi egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1875-től a szociáldemokrata mozgalom résztvevője. Lapszerkesztő (Zürich, Stuttgart). Háború- és bolsevikellenes. 1918 külügyi államtitkár. 1919 a szocializációs bizottság elnöke. 1938 márciusában az anschluss elől Hollandiába emigrált. (révai 1914, 11:371; 1927, 20:455-456; 1935, 21:495; Magyar nagylexikon 2000, 10:671) 1919. IV. 17. Károly Ferenc József (Habsburg-Lotharingiai) (Persenbeug, 1887. aug. 17. - Funchal, Madeira, 1922. ápr. 1.) osztrák főherceg, m. kir. herceg. 1914-től osztrák-magyar trónörökös, majd 1916-1918 között I. (IV.) KÁROLY néven osztrák császár és magyar király. (lajos 1935; Hamann 1990, 222-225) 1917. XI. 22., 1918. XI. 18., 1920. II. 4. Károlyi Gyula, gr. (Nyírbakta, Szabolcs vm„ 1871. máj. 7. - Budapest, 1947. ápr. 23.) politikus, miniszterelnök Arad vármegyei birtokán gazdálkodott. 1905 főrendi házi tag. 1906-1910 Arad vármegye főispánja. 1913-től az Alkotmány Párt tagja. 1915-1945 az MTA igazgatósági tanácsának tagja. 1919. máj. 5. - 30. az aradi, 1919. máj. 30. - júl. 12. a szegedi ellenkormány miniszterelnöke, 1919. máj. 30. — júl. 12. igazságügy-minisztere. 1927 felsőházi tag. 1928. jún. 28. - 1930. dec. 9. koronaőr. 1930. dec. 9. - 1931. aug. 24. külügyminiszter. 1931. aug. 24. - 1932. okt. 1. miniszterelnök. 1931. aug. 24. - 1931. dec. 16. pénzügyminiszter. 1931. dec. 16. - 1932. jún. 30. népjóléti és munkaügyi miniszter. (révai 1914, 11:290; 1927, 20:450; 1935, 21:490; bölöny 1992, 323) 1919. V. 28. Károlyi Mihály, gr. (Budapest, 1875. márc. 4.-Vence, Franciaország, 1955. márc. 19.) ellenzéki politikus 1912-1918 a Függetlenségi Párt elnöke, 1918 a Nemzeti Tanács elnöke, az „őszirózsás forradalom” vezetője. 1918. okt. 31. — 1919. jan. 11. miniszterelnök, majd 1919. jan. 11.-1919. márc. 21. köztársasági elnök. Elhibázott, antantbarát politikájával elősegítője volt a háborús vereségnek, a hadsereg szétzüllesztésének, Magyarország idegen hadseregek általi megszállásának és feldarabolásának. 1919-ben átengedte a hatalmat a kommunistáknak. A Horthy-korszakot emigrációban töltötte. 1946-ban hazatért. 1947-1949 Magyarország párizsi követe. 1949-től haláláig ismét emigrációban élt. (révai 1914, 11:291; 1927, 20:451; 1935,21:490; gudenus 1993,2:34; I. világháborús katonai szolgálatáról károlyi 1982, 59-60, 66-69, 82-83, 92; bozó 2007, 93 - ekkor már (1917. máj.) a m. kir. 5. honvéd huszárezredben teljesített szolgálatot) 1918. XII. 16., 1919.1. 31., III. 29., 31. 103
