Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Pap Ildikó Katalin: Karoling településnyomok Sárvár határában – Sárvár–ERTI-telep és Sitkei-erdő lelőhelyek

Fazekak - alapanyag, égetés, soványítás, technika

A leletek túlnyomó többségét kitevő (357 db, 99,5%) fazekak alapanyaga szinte kizárólag vörösre égő agyag (98,6%). A korszakbeli és kora Árpád-kori települések edényeinél megfigyeltekhez hasonlóan29 alacsony arányban (3 db, 0,8%) itt is előfordulnak narancsvörös30 és fehér, illetve világos színű (2 db, 0,6%) töredékek.31

A fazekak színe a neutrális égetés következtében leggyakrabban a vörös és barna között változik, redukált égetésű töredéket az anyagban nem találtam. Az égetés viszonylagos egyenetlenségére utal, hogy az edények 18,5%-a (67 db) két színűre, míg 77 db (21,3%) belső maggal három színűre égett.

A fazekak anyagában szabad szemmel és tapintással homokot (100%), apró kavicsot (85,0%), zúzott kerámiát (85,4%), mészszemcsét (3,6%) és grafitot (12,1%) találtam. A homok, apró kavics és zúzott kerámia magas arányban való jelenlétét a vasi agyag kövérsége32 magyarázza. A késő népvándorlás korát jellemző mész- szemcsés soványítás33 alacsony arányának kronológiai jelentőséget tulajdoníthatunk; a soványító anyag jelenléte a 9. század második felére jelentősen lecsökkent.34 Fenntartásokkal értelmezhető a grafitos anyagú35 töredékek kiemelkedően magas száma (44 db, 12,1%). A grafitos darabok közül mindössze négy származik az árok bontásából, a fennmaradó töredékek közül 11 az 1970-es terepbejárás során, míg 29 a sáncátvágás kutatóárkaiból származik. Az utóbbiak egy része jellegtelen, apró töredék, amelyek korhatározása nehézkes.

A település anyagában kézzel készült töredékek36 csak igen alacsony arányban (5 db, 1,4%) fordultak elő. Nyugat-dunántúli és Vas megyei lelőhelyek ilyen szempontú vizsgálata alapján37 a kézikorong használatának kizárólagossá válása a szűkebb régióban a 9. század folyamán következett be. A legkorábbra datált olyan objektum, amelynek edényei kivétel nélkül kézikorongon készültek a fémleletekkel a 9. század első évtizedeinél korábbra keltezett alsópáhoki ház.38

29 Pap 2015,117, Pap 2016,153.

30 TakAcs 1993,218; Pap 2013, 246.

31 Uo. 247.

32 A gyengébb minőségű, kövér vagy zsíros, fémoxiddal kevésbé szennyezett agyag könnyen formázható, azonban száradásnál köny- nyen reped, ezért erősebben soványítják. Csupor-Csuporné 1998,13.

33 3. ábra 71.2.86 és 71.2.42; 4. ábra 71.2.28.; 6. ábra 71.2.47.

34 Herold 2006,73-74; Pap s. a. 20. lábjegyzet.

35 Pap 2012,125-126.

36 10. ábra R. 74.16.178; R. 74.16.180 és R. 74.16.217.

37 Uo. 138-139.

38 Müller 2009,463-464; 473.

A kézikorongon készült fazekak egyikének felületén39 függőleges irányú, valószínűleg kaviccsal történt utólagos felületegyengetés nyomai látszanak. Hasonló, a készítési technikából eredő kavics- vagy simítófanyomokat Kemenespfála-Zsombékos fazekain tudtam megfigyelni.40

Fazekak - díszítési módok és díszítéskombinációk

A 362 db fazéktöredék 19,9%-a (72 db) perem-, 65,7%-a (238 db) oldal- és 14,4%-a (52 db) aljtöredék. A peremek 23,6%-a (17 db), az oldalak 56,7%-a (135 db) és az aljtöredékek 7,7%-a (4 db) díszített. A díszített töredékek együttes aránya 43,1%, amely a többi hasonló korú vasi település vonatkozó adatai között helyezkedik el: a publikálás előtt álló, közeli Sárvár-Faképi- dűlő lelőhely kora középkori fazekainak 29,4%-a,41 a kemenespálfai településrészlet edényeinek 56,0%-a volt díszített.

Öt perem- és 23 oldaltöredéken, tehát összesen 28 edényen volt megfigyelhető két díszítésmód kombinációja. Ezek közül leggyakrabban 2-10 ágú hullám- vonalkötegek42 fordultak elő (23 eset). Gyakoriságban ezt követték a már Árpád-kor felé mutató43 díszítéskombinációk: a hullámvonalakkal és bekarcolt vonallal vagy csigavonallal (3 eset) díszített töredékek,44 és a bekarcolt vonallal és irdalással, valamint hullámvonalakkal és körömbenyomással díszített töredék.45

Egy fazékperemen vörös festés nyomai46 voltak megfigyelhetőek, míg egy másik töredék külső oldalán hullámvonalakkal, a perembelsőn hullámvonallal volt díszítve.47

A díszítéskombinációkat is figyelembe véve a leggyakoribb díszítési mód a település fazekain a 2-10 ágú hullámvonalköteg (89 db, 47,9%) és vonalköteg (72 db, 38,7%). A hullámvonal-köteges és vonalköteges díszítés együttes aránya 86,5%. Gyakoriságban ezt követi az egyszeres vagy többes hullámvonal (12 db, 6,5%), a bekarcolt vonalak és a 9. századi edényeken már meg39 7. ábra 71.2.170.

40 Pap 2012,126.

41 Pap 2015,119.

42 6. ábra 71.2.83.

43 TakAcs 1998,64; Pap 2013,248.

44 6. ábra 71.2.72; 9. ábra R. 74.16.40 és 42.

45 5. ábra. 71.2.34; 9. ábra R. 74.16.70.

46 3. ábra 71.2.42. Az edény közeli párhuzama a kemenespálfai 33. ház K.2010.1.475. számú töredéke.

47 9. ábra R. 74.16.75.

260