Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Varga Máté: A kaposmérői késő avar kori temető temetkezési szokásai

a gépi munka leállítását, azonban a kivitelező tovább kívánt dolgozni a bánya déli szélén. 30-40 cm földréteg eltávolítása után azonban itt is koponyák és sírfoltok kerültek elő. Ekkor a megrendelő (Somogy-Zala me­gyei Téglaipari Vállalat) és a kivitelező több vezetője is úgy vélte, le kell állítani a munkákat, hogy több kárt ne okozzanak. Hajlandóak voltak arra is, hogy 1-2 hónapra leállítsák a termelést, és szükség esetén gépi segítséget nyújtsanak. Ugyanezen a napon a múzeum munkatársai feltártak még három sírt, griffes-indás leletanyaggal.6 A munkálatok leállítása után, az előkészített terepen 86 sírt, köztük egy lovas sírt tárt fel Bárdos 1985. március 5-26. és május 14. - június 15. között, valamint számos megbolygatott sír szórványlelete került összegyűjtésre.7 A leletmentő ásatások a következő két évben sajnos nem folytatódtak. 1988. június 16-án újabb telefonos leletbejelentés ér­kezett a múzeumba: a kaposmérői téglagyárnál cson­tokat, nyílhegyet, vascsatot találtak. A bejelentő szerint a leletanyagot a dózeros elrakta.8 A leletmentő ásatás során június 17-én 9 sírt tártak fel, majd június 23-án újabb kettőt. Június 20-án egyeztetés folyt a múze­um, a téglagyár és a helyi mgtsz képviselői között.9 A június 17-én feltárt kilenc sírt sajnos nem folyamatos számozással látták el, hanem újrakezdték azt.10 Ugyan­ezen a napon Kovács Ferenc gépkezelő leleteket adott át a múzeumnak, amelyek két sírból származtak (1. és 6. számú sír), és megmutatta ezek előkerülési helyét is. Kovács Károly bányafelügyelő csont íjmerevítőt adott át a múzeum munkatársainak, amely szerinte a 6. sír­ból került elő. A kilenc sírból ténylegesen csak az első öt lett feltárva, míg a 6-9. számú sírok - a 3-5. számú síroktól délre - a bánya nyugati falában voltak, amely olyan meredek volt, hogy nem lehetett rábontani a sírokra, ezért itt csak a csontokat gyűjtötték össze. Az ásatást végzők szerint ezek a sírok nem a korábbi teme­tő sírjai, hanem ez egy korábbi (korai) temető lenne.11 6 Ekkor a múzeum szabálysértési eljárást is kezdeményezett a Dél-So­mogyi Állami Gazdaság ellen. RRM RA Itsz. 212. Továbbá az ügyhöz lásd a RRM Irattárában lévő dokumentációt: 309/85., 310/85. A sza­bálysértési eljárást végül megszüntette a múzeum. 7 Az ásatás rövid jelentése: Bardos 1986; Mészáros 1985,225. 8 RRM RA leletbejelentési füzet: 1988/10. 9 Uo. ,0 Az ebben az évben feltárt sírokat a későbbiekben „1988/sírszám"- ként fogjuk jelölni. 11 RRM RA Itsz. 81. A korábbi ásató, Bárdos Edith ekkor nem tartózko­dott a múzeumban, ezért távollétében a leletmentést a múzeum munkatársai végezték el Magyar Kálmán, Honti Szilvia, Németh Péter vezetésével. Valószínűleg 17 sír lett feltárva, illetve részben dokumentálva (az első 9 sírról csak leírás, a többiről csak rajz áll rendelkezésre), azonban semmi más nem bizonyítja, hogy itt egy 1989. május 23. és június 10. között folytatódott a temető feltárása 525 m2-en, melynek során a 87- 139. számú sírokat, összesen 54 darabot tártak fel.12 1989. augusztus 31-én egy kaposvári lakostól érkezett bejelentés, miszerint a kaposmérői homokbányában a kiásott síroktól 5-10 méterre edényt és egy koponyát találtak megbolygatva. Szeptember 8-án Bárdos elvé­gezte a helyszínelést, és megállapította, hogy a teme­tő azon része, ahol 1985-ben ásatást végzett, jelenleg érintetlen, a temető egy másik részét bolygatták meg.13 1990. március 5-én a téglagyárból telefonon értesí­tették a múzeumot, hogy egy sírsorba akadt az egyik munkagép. Bárdos még ezen a napon megtekintette a helyszínt. A helyszínen három gép dolgozott, amelyek a már korábban feltárt részeket, és a mellette lévő sávot is 1-1,5 méter mélységben legyalulták. Ennek következté­ben elérték a sírfoltok és a csontvázak szintjét. Számos sírt megbolygattak, csontok szanaszét hevertek.14 Ezen év márciusában megsemmisítettek kb. 100-150 darab 8-9. századi sírt agyagkitermelés közben, majd Költő László 23 sír leletmentését végezte el 1990. március 7-11. között a 140-162. számú sírok feltárásával.151990 májusában Bárdos folytatta a feltárást, a temető megma­radt részén. 640 m2-nyi területen 80 (a 155-235. számú) sír került feltárásra.16 A sírok észak-déli tájolásúak voltak, továbbra is mind bolygatott. A sírfenék lábnál és fejnél való lemélyítése általános, illetve megfigyelték, hogy a csontok felett és alatt mészréteg található több esetben, és előfordul több rétegben meszelt aljú sírgödör is. Férfi- és női sírokban egyaránt gyakori az állatcsont (szárnyas, juh), valamint a tojás, általános mellékletnek mondható az edény. A temető kései használatára utalnak az S végű karikák és az a tény, hogy mindössze három sírban volt övgarnitúra.17 másik, korai temető lett volna. 12 Az ásatás rövid jelentése: Bárdos 1991. 13 RRM RA leletbejelentési füzet: 1989/13. 14 RRM RA Itsz. 187. A gépi földmunkát végzők a megrendelőre (akik korábban is voltak) próbálták hárítani a felelősséget, illetve a ré­gészeket okolták, hogy miért nem tárták fel a temetőt, hogyha 1985 óta ismerték. Illetve elmondása szerint egész Somogy megyé­ben ez folyik, ugyanis ha gépek dolgoznak vagy utat építenek, és ta­lálnak valamit, akkor gyorsan eltüntetik, hogy ne legyen vele gond. 15 Az általa feltárt sírokat a későbbiekben „1990/sírszám"-ként fogjuk jelölni. Ekkor megállapította, hogy az ott dolgozók ismét nem vet­ték figyelembe a temetőt és a múzeum kérését, valamint a bánya ÉNy-i részén olyan mélyen szedték le a földet, hogyha ott volt bár­mi is, akkor az már elpusztult. 16 Egy félreértés következtében rosszul folytatódott a sírok számozása, ezért fogjuk a Költő által feltárt sírokat az előző lábjegyzetben jel­zett módon jelölni. 17 Az ásatás rövid jelentése: Bardos 1992. 162

Next

/
Thumbnails
Contents