Szolnoky Gábor: A két Tumler. Rövid összefoglaló két magyarországi 18. századi, illetve 19. század eleji vízépítőről (Veszprém, 2015)

Tumler Henrik

május 1-jén, a választott Tolna megyei bizottmány tagjai között szerepelt.45

O viszont német nemzetiségűnek és nem nemesnek tartotta magát, nős. Főhadnagy a Tolna megyei, illetve 3. dunántúli nemzetőrzászlóaljban, részt vett a Jellasics elleni harcokban, ez év november 2-től százados a Szekszárdon alakult 41. honvédzászlóaljban. Világosnál tette le a fegyvert. 1850-ben besorozták, 1853-ban megszökött. 1867-ben a Pestvárosi Honvédegylet tagja volt.46

Tudunk egy Józsefről, aki 1845-ben számvevőségi járulnok. A budai Adressen Kalenderben (1870) szerepel Franz Turnier, aki talán még a családhoz tartozik, a budai Várban a Parade pl. (Dísztér) 196. sz. alatti Gohl-házban lakott, foglalkozását tekintve hivatalnok. Egy másik Joseph ugyanekkor ugyancsak a budai várban lakott, ő bádogos és az ottani (nem vízivárosi)

Fő u. 196. sz. alatti épület lakója volt.

A névhordozókon kívül a számos leányági leszármazott egyes ágai (Salamon, Gyurits, Mentsik, Karácson stb.) - a hullámvölgy után - újra „fényezték" a régi elismerést és megbecsülést. Volt közöttük járásbíró, cs. és kir. huszáral- tábornagy, neves építész (Kertész K. Róbert) és a 2. világháború előtti legnagyobb magánbirtok (241 ezer kh) indusztriális fejlesztésében és kiváló gazdálkodóként kitűnt, országosan elismert központi igazgató.

A kezdeti leszármazásokat mellékelt családfa mutatja be.

*

A pontosítást, illetve a tárgyhoz kapcsolódó új információkat, adatokat készséggel várja a szerző (szolnokyg@gmail.com).

45 Tanulmányok Tolna megye történetéből Vili. Szekszárd, 1978, Tolna Megyei Tanács Levéltára.

46 Bona 2008-2009.

20