Szolnoky Gábor: A két Tumler. Rövid összefoglaló két magyarországi 18. századi, illetve 19. század eleji vízépítőről (Veszprém, 2015)
Tumler Henrik
Az építkezés 1811 tavaszán indult meg a földmunkával, amit rabok végeztek. Az építkezés lassan haladt, ezt befolyásolta nyilván a napóleoni háborúk okozta pénztelenség. A Fecskendőház kivitelezése végül is 1814-ben fejeződött be.31 A Fecskendőház kétszintes copf stílusú épület, földszintje a tűzoltók céljára épült, emeletét a városi hivatalok egy része foglalta le. Utcai homlokzatát tekintve szimmetrikus, bár a lejtős viszonyok miatt az épület két vége között a szintkülönbség több mint 2 m (19. ábra). A tűzoltókocsik bejárataként két ajtó nyílt, a kettő között a homlokzati főtengelyben Szent Flórián szobra van elhelyezve. Az emeleti homlokzat 11 tengelyes, az ablakok felett copf füzérek. A homlokzati rizalit barokk íves, vázákkal, puttókkal, a város címerével. A belső udvar emeleti szintig feltöltött.32 Az épületen levő Szt. Fló- rián-szobrot Turnier alkotásának tartják (net: Turnier Flenrik szobrai). Vélelmezhető, hogy rajza valóban tőle származhatott, de kivitelezése kőfaragóé. Egy országosan ismert, munkával folyamatosan ellátott honorácior nem volt abban a helyzetben, hogy kőfaragással, szobrászattal múlassa az egyébként szűkös időt. A Tűztorony renoválása és felső részének építése ugyancsak 1811-ben kezdődött, szintén Turnier tervei szerint, de ennek munkálatai jobban elhúzódtak, csak 1817-ben fejeződtek be. Emlékét őrzi a falában magasan elhelyezett tábla: „Deius est fortitudo renovata 1817.” A Tumlertől származó felépítmény ugyancsak copf stílust követ, tetején körbefutó erkéllyel, eredetileg a figyelő részére pihenőkamrával, műves rézlemez sisakkal és riasztóharanggal. A toronycsúcson „egy időben" a magyar Szent Koroná-s kis címert ötágú csillag váltotta fel, de a közigény idővel itt is győzött. Munkái közül tudunk még arról, hogy a vár bővizű csorgójának vizéből a Piac térre is meghosszabbított vezetéket egy ott felállított csörgőhöz. Turnier ekkor már Veszprém tiszteletbeli főmérnöke volt. 31 Lukcsics-Pfeiffer 1933,185-187. 32 Korompay 1957,198. Időskora és halála Élete vége felé műszaki tevékenysége érthetően egyre inkább visszaszorult, hiszen a munkájával járó sok utazás, helyszíni bejárás, szintezések már túl nagy terhet jelenthettek, több időt töltött más tevékenységekkel (20. ábra). A működése során kapott honoráriumok egy részét beruházásokra költötte. 1785-ben megvette gr. Nádasdy Ferenctől annak Veszprémben a Séd vizén levő malmát, ami azután Tumler- malomként ismert. Szőlőt vett a Somló hegyen, Veszprém város szélén levő majorságában gazdálkodott a hozzá tartozó, de a levéltári adatokból kiolvashatóan nem egy tagban, hanem elszórtan elhelyezkedő földjein. Teheneket tartott, később megvált jutási (kalló-)malmaitól.33 A Piac utcában háza volt (ez talán az apjától örökölt ház), 1799-ben megvette a Piac téren a zirci apátság tulajdonába 1793-ban került egyemeletes lakóházat. Az épületet eddig beazonosítani nem sikerült.34 35 * Haláláig ebben lakott, második felesége adta el 1847. április 6-án árverésen.3’’ 1835. május 27-én (virradóra, lásd Karácson család iratai, VeML) Veszprémben halt meg. Ennek 2015-ben 180 éve. Elhunytéról a pesti megjelenésű FFazai és Külföldi Tudósítások 1835. évi 47. száma a következők szerint emlékezik meg: „Veszprémből ezt írják. Május 27-én halt meg itt Turnier Henrik életének 87 dikében. Ő volt azon érdemes művész aki Budán és Veszprémben a' vizet a' 33 Veszprém Megyei Levéltár XIII. családok 37. Tumler- iratok. 34 A veszprémi levéltárban őrzött mintegy 260 írott oldalnyi irathagyaték alapján a magunk kutatása alapján a következők állapíthatók meg:- Lakóháza a Piac téren állt, ami a mai Óváros tér (1826. január 8-i végrendelete).- A házat 1799. január 31-én vette a zirci apátságtól (adásvételi szerződés ezzel a dátummal).- A ház szomszédai: „alrészről" Esztergomi András háza, „felrészről" a zirci apátság házai (a nevezett ad. vét. szerződés).- Korompay György Veszprém c. könyvéből tudjuk, hogy az Óváros (akkor Vöröshadsereg) tér 3. (Pó- sa-ház) és a 4. sz. épületét a zirci ciszterek építették, ezek lennének tehát a „Zirci Apátság házai".- A Tumler-ház tehát az ezek melletti, vagy a 2., vagy az 5. számú. 35 Veszprém Megyei Levéltár XIII. Családok 37. Tumler- iratok, 1835. június 5-6. keltezésű levélgyűjtemény-lista 1847. április 6. utáni bővített példánya. 16
