Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Janek István: Magyar–szlovák külpolitikai kapcsolatok, revíziós elképzelések 1938–1943 között
Összegzés A szlovák vezetés 1939-43 között mindvégig a területi revíziót kívánta megvalósítani a magyarok irányában, de ezt a németek jóváhagyása nélkül nem tehette. Minden gazdasági nehézség és az e miatt kialakuló feszültségek eredendő forrása szerintük az volt, hogy az első bécsi döntésnél aránytalanul nagy területek kerültek Magyarországhoz. A szlovák sajtó, majd a későbbiek folyamán a szlovák történetírás is úgy hívta ezt a területet, hogy „elrabolt vagy elszakított” országrész. Tuka és a szlovák vezetés többször is kísérletet tett, hogy legalább egy kisebb részt diplomáciai úton visszaszerezzen, de mint láthattuk, eredménytelenül. A németeknek nem volt érdekük, hogy egyértelműen elutasítsák a szlovák területi revíziót, nekik az volt a céljuk, hogy a szlovák és magyar kormány mindvégig kiszolgálja őket. A szlovák revíziós elképzeléseket a németek ütőkártyaként a magyarok ijesztgetésére használták. A megosztás ügyes taktikai húzás volt a németek részéről. Mindkét állam féltékenyen szemlélte a másikat és igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy területi integritásukat megőrizzék és az azt biztosító németek kegyeit megszerezzék. Tiso a korábbi magyar területi követelések megakadályozása miatt, illetve saját területi gyarapodásának megvalósítása érdekében mindenképpen Németországot tekintette legfőbb szövetségesének. A szlovák politikai vezetés nem volt érdekelt egy Magyarországgal történő együttműködésben, ők a német vezetésben bíztak, akik azt ígérték, hogy a háború után a németek által diktált békekonferencia alkalmával területeket szerezhetnek vissza a magyaroktól. Szlovákia 1939-44 között az első bécsi döntés nyomán létrejött határt kívánta felülbírálni, de a magyar politikai vezetés mindvégig ragaszkodott a már kialakult „status quóhoz”. A magyar területi követelések 1938-ban majd 1939 márciusában a „kis háború” alkalmával lezárultak Szlovákia irányában. A két államnak nem volt esélye a megegyezésre, mert nem tudtak felülemelkedni a határrevízió gondolatán. 93
