Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Nagy Szabolcs: El nem szálló illúziók. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája 1920 augusztusában kelt helyzetjelentése a Csehszlovákiával szomszédos magyar területek hangulatáról

II. Gazdasági jellegűek.

í./ A gabonaárak magassága rontja a lakosság jelentékeny részének hangulatát.

2. / A demarkációs vonal mentén még gyengébb a hatósági ellátás, mint a belsőbb vidékeken. A javaslattevőknek az a véleményük, hogy annak ott éppen ellenkezőleg kifogástalannak és a lehetőségig bőségesnek kellene lennie, amint az a csehek által megszállott határterületen van, ahol valóságos kirakat ellátás folyik.ig

3. / A vagyontalan lakosságnak, különösen a gazdasági munkásságnak bérföldekkel való ellátása. Egy két hold bérföld manapság nagyon megkönnyíti annak megélhetését, ki maga is dolgozik. Természetes, hogy elsősorban azok földjei volnának bérföldekül kihasítandók, kiknek vagyo- nosodása a legkevésbé állami érdek.

4. /Az iparosoknak és kereskedőknek nyersanyagokkal és árucikkekkel való igen sürgős ellátása.

5. / Az izgatóknak elbocsátása a bánya és ipartelepekről, mert azok szervezik az amerikázást, szítják az elégedetlenséget, tüzelik a reménységet. Ez most teljes szigorral könnyen végrehajtható, mert sztrájkalap hiányában teljesen ki van zárva, hogy erre a munkásság sztrájkkal felelhessen. Természetes, hogy e tekintetben az összes ipari és bánya társulatoknak egységesen kellene eljárniok.

III. Közművelődési és szervező jellegűek.

í./A munkában az egész értelmiség egyöntetűen és egységesen vegyen részt. Ezt majdnem minden javaslat hangsúlyozza.

2. / Igen hatásos az ún. hétköznapi beszélgetés útján való befolyásolás, ez feltétlenül sikert ér el.

3. / Az értelmiségnek azok a tagjai, kiknek legnagyobb a befolyásuk a népre, vasárnap fesztelen eszmecserében beszéljék meg a nép értelmesebbjeivel az eseményeket. Ezekkel az urakkal állandóan közölni kell az ügyek állását, nekik utasításokat adni. A jól értesült ember beszédének jobban hisznek.

4. / Vármegyékként rövid, két-három napos értekezletet kell tartani a falusi értelmiség részére. Az értekezlet részben előadásokból álljon, mely nekik teendőikre nézve útmutatást ad, előttük a nemzeti szervezőmunka életbevágó fontosságát kifejtené, s őket e gyönyörű teendőkre föllelkesítené. Másrészt alkalmat adna ezen értekezlet a helyi viszonyok alapos megbeszélésére, s az egységes eljárás módjainak megállapítására. Az értelmiségnek 19

19 Bár a békeszerződés látszólag már végleg pontot tett az ügyekre, mint ebből is látszik, a csehszlovák fél sem látta hiábavalónak a további propagandatevékenységet.

19