Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép
költségeit a város módosabb polgárai, tisztviselők és iparosok adták össze. 1930-ban már stációk és fakeresztek fogadták a közeli Meszes-tető - Szent Imre herceg halálának 900. évfordulója alkalmából - Szent Imre-heggyé avatására érkezett zarándokokat. 1931-ben a Nagy-Magyarország körvonalú lourdes-i barlang készült el, 1933-ban pedig a Szentsír barlang és a kálvária kőkeresztjei. Az országzászlót 1940-ben emelték a közeli Pipis-hegyen, Salgótarján legmagasabb pontjára, ahonnan az országhatár túloldaláról is látni lehetett. A salgótarjáni kálváriát 1943. június 5-én szentelték fel, miután teljesen elkészült. A magyarság zarándokhelyéül is szolgáló helyszín ezt követően így, egységben mindösszesen két évig köszönthette a „trianoni magyar kálvária” látogatóit. A barlangnak nemcsak külső kontúrja jelezte a haza határait, hanem belső fala is az országterületet mutatta a nagyobb folyók nyomvonalával. A névadás és a mű egybevetése szerint a magyar feltámadás az integer Magyarország helyreállását jelenti, aminek erőforrása az, hogy Szent István király végrendeletileg Szűz Máriára hagyta országát. Mert a dróthálóval lezárt barlangban nem a francia látnok Bernadett térdepelt a lourdes-i Szűzanya előtt, hanem Szent István király, és ő ajánlotta föl a koronát s vele országát Szűz Máriának, a magyarok Boldogasszonyának. Ezért kapta a Magyar Feltámadás Barlang elnevezést. A szoborcsoportot reflektorok világították meg. A barlanghoz egy 176 fokból álló lépcsősor vezetett fel. Ettől az alkotástól indult ki a salgótarjáni kálvária. A mű túlélte ugyan a II. világháborút, de a szocialistává lett városban területe elhanyagolódott, és az 1960-as években befalazták a barlangot. A város szocialista arculatát kifejezve 1969-ben avatták fel a Szabó István tervei alapján készült Partizán emlékművet a Kálvária-hegy déli oldalán, amit a helyiek „Pléh Öcsinek” kereszteltek. A dobtáras fegyvert kezében tartó szobrot, a rendszerváltoztatás előtti Salgótarján jelképét 1993-ban bontatta le az önkormányzat. A helyi Dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület 2003. évi kezdeményezésére Salgótarján város vezetése az Ipoly Erdő Zrt.-vel 2006-ban kezdte el a Salgótarján belvárosa fölé magasodó Szent Imre-hegyen álló kálvária rendbetételét. Először a stációkat takaró cserjéket, gyomokat és ma- goncról nőtt fákat takarították el, majd a kálvária közelében lévő panorámás területen, az egykori partizánszobor helyén a Makovecz-stúdió tervei alapján megépítették az országzászlónak szánt emlékhelyet, illetve restauráltat- ták a műemléki kálváriát. A Magyar Feltámadás Barlang újraszentelésére 2014. augusztus 15-én került sor (14. ábra).37 37 http://nosza.info/blog/2014/04/22/rekonstrualjak-a-magyar-felmtamadas-barlangot/; http://nosza.info/blog/2014/08/14/felujitottak-a-magyar-feltamadas-barlangjat- salgotarjanban/; http://nosza.info/blog/2013/09/16/felujitottak-a-salgota1jani-kalvariat/, http://www.tarjaninfo.hu/programok/671-orszagzaszlo-emlekhely-avatas-salgota1janban [2015.10.09.] A fénykép rendelkezésre bocsátását Gyurkó Péternek köszönöm. 188
