Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép

10. ábra. Sugárzó Nagy-Magyarország, országzászló, népviseletes fiú és leány, „Hazánk” „Hitünk” felirat (Irredenta f-f képeslap - ZMSZ 0030357-a)

pesten a Szabadság téri irredenta plasztikák között a Nyugat szoborcsoportban ott volt látó a nemzeti mitológia 19. század alkotta természetfeletti lénye, az oltalmazó Hadúr és a Turul. A Kelet alakzatában az ősi magyar erőt megtestesítő Csaba vezér a megtorlás pillanatát várva szabadítja fel a kopjafához láncolt alakot, aki Erdélyt jelképezi. Haranghy Jenő tervezte 1919-ben azt a plakátot, amelyen a történelmi Magyarország látható a horvátok társulása nélkül. A vörös színű ország területből a nemzetiségek minél nagyobb részeket akarnak kiszakítani, de a Turul nem engedi (11. ábra).

Egy 1925-ben postázott képeslapon pásztort látni cifraszűrben fokossal, mögötte fönt az égen Napként sugárzó csorbítatlan Magyarország. Alatta felirat: „Ezer esztendeje annak, / Hogy a magyarok itt vannak. / Most akarják, most akaiják kiirtani / De az Isten, a jó Isten nem engedi!” Tehát égiekbe vetett hittel remél a nép, hogy nem pusztul el a kultikus dimenzióba került Ország (12. ábra). Egy 1926-ban megjelent, jövedelmével a Levente alapot szolgáló képeslap is, még feliratával is a jövőbe vetett reményt mutatja:,,A jövő a miénk”. Egész Magyarországot határoló stilizált növényi keretben ország térkép a főváros erőforrását mutató Szent Koronával, dolgozó emberekkel. A történelmi állam határain leventék állnak őrt (13. ábra). Az elcsatolt országrészek visszaszerzésére irányuló hit és buzdítás gazdag változatosságban

184