Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép

3■ ábra. Irredenta virágoskert a Nemzeti Hiszekegy refrénjével. A kép bal fölső részén az Észak irredenta szobor (F-f képeslap - forrás: internet)

utca tengelyében, ami egy hatalmas kör alakú „irredenta virágágyás” volt a mai szovjet emlékmű helyén (3. ábra). A különféle színű virágok és a fehér kavicságy a régi s benne a megcsonkított országot, a folyókat és a „Magyar hiszekegy” sorait mintázta. Másfelé is, így például Balatonfüred Gyógyfürdő parkjában szintén növényekből készült irredenta díszsövényt alakítottak ki, amely mutatta a történeti Magyarországot a nagyobb folyókkal, benne a trianoni államterületet, fönt NEM NEM SOHA felirat, amely a trianoni határok elfogadhatatlanságára utalt (4. ábra21). A sepsiszentgyörgyi (Háromszék vm., Kovászna m., Románia) volt vármegyeházán működő Bőd Péter Megyei Könyvtár gyűjteményében található 1940-ben készült képen a megyeháza előtti téren Nagy-Magyarország alakú virágoskert látható, s azt vármegyéket formázó ágyások tagolják (5. ábra).

A budapesti Szabadság téren az ágyástól délre helyezkedett el az ereklyés országzászló műfajának „prototípusa”. Az ereklyék a volt vármegyékből, városokból, és az első világháborús katonatemetőkből ideszállított földek voltak. Az emlékmű talapzatában kialakított ereklyetartóban helyezték el a csonka ország minden községének, az elszakított nemzetrészek valamennyi törvényhatóságának, illetve a nevezetesebb történelmi helyeknek, így a mohácsi csatatér,

21A képeslapok megfelelő felbontásban való rendelkezésre bocsátását köszönöm Fazekas Lászlónénak, a Zempléni Múzeum igazgatójának.

177