Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Rainer Pál: A Felvidék visszacsatolásával kapcsolatosan, családom, rokonságom körében megmaradt emlékanyag
Téged szeretettel üdvözölve, bajtársi öleléssel öreg bajtársad Leimeter János százados17 Kedves Vilmos baj társ ! Fogadd szívélyes üdvözletemet a most felszabaduló ősi magyar földről azzal a felkiáltással-------..........I_N__y_I_C_C_Z A-JS-............................-.......... mig az utolsó magyar és székely uji'a egy hazában nem lesz*-----Kérem Üéltóságos 2des Anyádnak legalázatosett> tiszteletemet és tiszteletteljes kázciókomat tolia&csci 30. ábra. b) Leimeter János százados levelezőlapja Rainer-Micsinyei Vilmos ludovikáshoz, Macsola, 1938. november 7. Levelezőlap (31. ábra) Fehér kartonpapír, 15,4x10,8 cm. Kék színű tintával írva. Előlap: 17 Leimeter János sertésbizományos, tartalékos százados. 1906-1907-ben szolgálta le ön- kéntesi évét a cs. és kir. 38. (kecskeméti) gyalogezrednél. Később a 71. (trencséni), majd a 101. (békéscsabai) gyalogezredhez helyezték át. A világháború kezdetén ezen ezred 13. menetezredével ment a harctérre. 1914. október 15-én Chyrównál megsebesült. Felépülése után 1915. június 30-tól 1918. május 28-ig folyamatosan frontszolgálatot teljesített az orosz, olasz, majd ismét az olasz fronton, mint géppuskás századparancsnok. Kitüntetései: Katonai Érdemkereszt 3. osztálya, Ezüst és Bronz Katonai Érdemérem, Károly Csapatkereszt, Sebesültek Érme, Magyar Háborús Emlékérem. MAKKAY 1934, 444- fényképpel. Mint 101-es Rainer-Micsinyei Vilmos édesapjának, Rainer-Micsinyei Jánosnak I. világháborús ezredbeli bajtársa volt. 159
