Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Horváth Csaba: Katonai akciók az első bécsi döntés árnyékában

A „Műszaki Iroda” kapcsolatokat épített ki általában az állami érdekeltségű vállalatokkal (posta, MÁV, rendőrség, pénzügyőrség stb.), szervekkel. Kb. 750-800 fő fordult különféle kérelmekkel az irodához, amelyek nagy részét sikeresen teljesítették (trafik, önállósítási alap, tanulmányi segély, ösztöndíj, állami állások stb.). Egyesek korábbi bűncselekményeikért kértek rehabilitációt. Többen csatlakoztak a Finnországba induló magyar önkéntes alakulathoz, amelynek parancsnoka, Kémeri Nagy Imre jelentős szerepet játszott a fenn említett akciókban.

Az iroda több hónapig működött, közben a megfelelő személyekből a VKF/5. osztály állományát is sikeresen feltöltötték.

A felmerült kiadásokra az államkassza összesen 1.113.960,48 pengőt adott.

A „rongyosok” összetartása a szervezet feloszlatása után

A „rongyos szellem” ápolása és a „közösségi” gondolat fenntartása céljából Héjjasék létrehozták az 1939. február 17-vel megjelenő Sorakozó című „független politikai hetilapot”. Néhány hónap múlva mint a fajvédők lapja jelent meg rendszeresen. Az újság felelős kiadója dr. Héjjas Jenő volt. (Féja Géza, Somogyvári Gyula, Sértő Kálmán.)

A „Rongyos Gárda” működése 1938. október 3-ától, 1939. január 14-ig tartott. Feladata a Csehszlovák közigazgatás fellazítása, megbénítása volt. így kívánták bizonyítani, hogy a csehek önállóan nem képesek rendet tartani és nem tudják biztosítani a nemzetiségeket megillető jogokat. Ezt zavarkeltéssel, hidak, vasutak, katonai objektumok elleni támadásokkal, a magyar nemzetiségű lakosság felkelésre történő buzdításával kívánták elérni, összhangban a lengyel szabadcsapatokkal.

Összességében vegyes sikerű akciók jellemezték tevékenységüket és az egyre erősödő cseh katonaság fellépésének eredményeként, sokan kerültek fogságba.

122