Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Horváth Csaba: Katonai akciók az első bécsi döntés árnyékában
3■ ábra. A Tattersall épülete Az előzetesen meghatározott feladat a Csehszlovák közigazgatás fellazítása, megbénítása volt. így kívánták volna bizonyítani, hogy a csehek önállóan nem képesek rendet tartani, és nem tudják biztosítani a nemzetiségeket megilletőjogokat. Ezt hidak, vasutak, katonai objektumok elleni támadásokkal, a magyar nemzetiségű lakosság felkelésre történő buzdításával kívánták elérni, összhangban a párhuzamosan akciókat kezdő lengyel szabadcsapatokkal. A félkatonai szervezet vezetésére hivatásos katonákat vezényeltek. Mivel a létszámot nem tartották elégségesnek, több helyen toborzást kezdeményeztek. Legintenzívebben Kecskemét és környéke jött számításba, de érdekes módon Zala megye volt a második kiemelt terület. A budapestieket az eligazítás után Rom- hányba, majd Vásárosnaményba szállították, ahol megkezdődött felszerelésük és a feladatra történő felkészítés. Megalakult az „Előd” zászlóalj, amely különböző csoportokat egyesített (Héjjas „rongyosai”: H-csoport, Vannay- rohamszázad stb.). A parancsnokság Stefán Valér vezérkari százados vezetésével csak október 5-én este 20 órakor alakult meg, míg a teljes szervezet másnap állt föl (4. ábra). 4. ábra. Stefán Valér 109
