Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Fedinec Csilla: Kárpátalja és az első bécsi döntés

kapják, de a fegyverviselés tilos. Néhányan a ruszinok közül is magyar trikolorral a mellükön járnak a városban. (November 5.) A kormány el akaija költöztetni a nyomdát is, a helyi magyarok azonban nem akarjak hagyni, azt mondjak, hogy állami (tehát most már magyar) tulajdon. (November 6.) A Prágában tartózkodó Volosin Ungvárra akar utazni, de biztonsági okokból azt tanácsolják neki, hogy rögtön Husztra menjen. A Magyar Rádióban arról beszéltek, hogy Volosin nélkül „Északkelet-Magyarország” már Szent István koronája alá tartozna. (November 7.) Végre sikerült egy teherautót szerezni, amivel könyveket visznek Husztra. (November 8.) Grendzsa-Donszkij elindul Husztra; Munkácson megy keresztül, amely már nem Mukacsevo, hanem Munkács, koszos város, tiszta kelet, Beregovo pedig Beregszász lett. (November 9.) Volosin beszámol arról, hogy személyesen beszélt Hitlerrel, aki azt mondta: 1920 előtt elvesztették egész Ukrajnát, most meg sajnálnak két várost. Volosin válasza: nekigyürkőzünk és dolgozunk tovább.6

Az ország területi változásaira vonatkozó, úgynevezett revíziós törvények - 1938. évi XXXIV. te. „A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről”, 1939. évi VI. te. „A Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről”, 1940. évi XXVI. te. „A román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről”, 1941. évi XX. te. ,A visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről”7 - alapján a Felvidék, Kárpátalja, Kelet-Magyarország és Erdély, valamint a Délvidék is „elszakított területek”, amelyek közül a bécsi döntésekkel, azaz békés úton „az országgal egyesített területek” esetében „visszacsatolás” történt, a katonai akciókkal pedig „birtokbavétel” ment végbe. Az érintett területek lakosságának etnikai hovatartozására egyik törvényben sincs utalás, minden esetben a vérségi kötelék és a haza iránti hűség motívumai jelennek meg, amit érthetünk a magyarokra és a nem magyarokra egyaránt.

Az első bécsi döntést becikkelyező 1938. évi XXXIV. te. a régiót „Fel- vidék”-nek, „felvidéki területek”-nek nevezi, amelyeknek jelzője Trianon következményeként - „elszakított”, az első bécsi döntés következményeként pedig - „visszacsatolt” Felvidék vagy felvidéki területek, a lakosok pedig „a magyar haza [...] visszatérő vérei”. Az utolsó előtti, 6. § szerint: „Jóváhagyatnak a m. kir. minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletéi és intézkedései, amelyeket a felvidéki területek visszacsatolása tekintetében a jelen törvény hatálybalépése előtt tettek.”

6 VÖ. fpEHZPKA-ÄOHCbKHH 2002.

7 Itt és a továbbiakban: http://www.ioooev.hu/index.php.

99