S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

REGENYE JUDIT: A régész Laczkó Dezső

[Lókút] sírokat találtam. Holnap vagy hétfőn várom, ember lesz. Nagy"

9 A leletet bejelentő távirat, levél hátoldalán általában ott találjuk az intézkedésre utaló ceruzával írt feljegyzést, ebben az esetbe:,,Kedden (20) délben Zirczre érkezem. " A munka eredményéről pedig a lelőhelykataszterben olvashatunk. Ez egy regiszteres füzet, kézzel írva. Minden oldalon egy-egy helységnév szerepel és az ott talált lelőhelyek, feltárások rövid ismertetése. Laczkó Dezső jellegzetes kézírását időnként Rhé Gyuláé váltja fel. Ásatások A múzeum kezdettől fogva finánciális problémákkal küszködött. A feltárások többnyire kisebb leletmentések voltak, építkezés vagy mezőgazdasági munka közben előkerült leletek. Laczkó Dezső kezdeményezésére a veszprémi püspökség és székeskáptalan mecénásként több kutatást finanszírozott, ezek közül a legjelentősebb a balácai római villa feltárása volt. A múzeum első hivatalos ásatására Tótvázsonyban (9. ábra) került sor 1903-ban.

1

0 Okot az ottani jegyző bejelentése adott: „E helyütt valószínűleg ásatások következtében, több más régiségre lehetne bukkanni, mi a vármegyei múzeum czéljaira felhasználható volna..." A bejelentés alapján a Muzeumi Egylet 20 koronát utalványoz ásatásra. A munka eredménye 73 db tárgy.

1

1 (10. ábra) A falutól északra a murvabányában már évekkel korábban, 1894-ben és 1895-ben is kerültek elő római kori sírok. Az 1903-as feltárásról rendelkezésre állnak Laczkó jegyzetei. Eszerint „ a sírbolt vörös homokkőlapokból áll és sok csont van benne ". Az 1903-as év másik jelentős feltárása a veszprémi Benedek-hegyen történt. A veszprémi Szépítő Egylet kezdeményezésére lebontották a hegy csúcsán álló kriptát és talajszint-süllyesztést végeztek, hogy a várból a kilátás szabadabb legyen. A XVII. századi kripta feltárását végezte Laczkó Dezsőd

2 (11-14. ábra) Két fontos őskori lelőhelyet is abban az évben fedezett fel Laczkó, melyek aztán végigkísérték az egész életét. Az egyik a Veszprém város területén több helyen (a belvárosban, a Dózsa-városban) megtalálható bronzkori temető volt. Az első sírokat a rendőrség környékén tárta fel (15. ábra), ahonnan az 1894—95-ös építkezéskor is kerültek a gimnázium gyűjteményébe edények, valamint 1903-ban vásárolt a múzeum leleteket. A rendőr9 LDM adattára 48.855/1977 10 Magyarország Régészeti Topográfiája 2. 46/10. lelőhely 11 Szerzeményi napló száma 100/1903. 12 LACZKÓ D.: A veszprémi Szentbenedekhegy története. Veszprém, 1908.. ség és a Földhivatal között húzott kutatóárokban 6 hamvasztásos sír volt. A másik lelőhely kívül esik Veszprém megyén, a ságvári paleolit telepről van szó. Laczkó Dezső találta meg és azonosította ezt az ősrégészet számára hallatlanul fontos lelőhelyet.

1

3 Geológusként nyilvánvalóan erősebben vonzódott a kőeszközökhöz és a kőeszközöket használó korszakokhoz. A lelőhely alaposabb kutatására csak jóval később, 1928-29-ben, majd 1930-ban került sor a Nemzeti Múzeum bevonásával. (16. ábra) Rénszarvas vadászatára specializálódott gravetti vadászok téli szállásaként értékeli a kutatás a lelőhelyet, mely a későbbi paleolit kutatások egyik legfontosabb célpontja lett.

1

4 Ez a tény is mutatja, hogy a leletanyag jelentőségének felismeréséhez Laczkó Dezső milyen jó érzékkel bírt. A következő, 1904-es év egy ugyancsak hoszszantartó kutatási periódus kezdete volt. Ősszel a veszprémi székeskáptalan balácai birtokán szántás közben előkerült maradványokban Laczkó felismerte a római villagazdaság romjait. A káptalan támogatásával az I. világháborúig folyt, majd az 1920-as évek közepétől folytatódott a romterület feltárása. (17. ábra) A jegyzetfüzetek tanúsága szerint a feltárásokat (utazást, szállást a tanítónál és a jegyzőnél) Laczkó szervezte, de a feltárást Rhé Gvula vezette.

1

5 Ezek mellett a jelentős ásatások mellett minden évben gyarapodott a régiséggyűjtemény gyűjtés vagy vásárlás útján is. A legjlentősebb gyarapodás a gici uradalomban előkerült nagydémi lararium volt, melyet Franki Henriktől szerzett meg Laczkó Dezső hosszas alkudozás után. (18. ábra) Jelentős gyarapodásnak számít a székesegyház átépítéséből származó 23 db faragott kő, melyeket br. Hornig Károly püspök engedett át a múzeumnak. A múzeum későbbi ásatásai inkább Rhé Gyula nevéhez fűződnek, így például a híres jutási avar temetőé, Laczkó energiáit lekötötte a tanítás és a múzeumépületért folytatott harc. Elete utolsó éveiben a ságvári paleolit telep feltárásával elérte a régészeti szakma csúcsát. A hivatalos szakmai elismerést 1929-ben az Országos Magyar Régészeti Társulat tiszteletbeli tagjává való választása hozta meg számára. (19. ábra) 13 LACZKÓ D.: Őstörténeti adatok a Balaton környékéről. A Szt. István Akad. Mennyiségtan-Természettudományi. Oszt. felolvasásai. 2. kötet 5. sz. Veszprém, 1929., A Veszprémvármegyei Múzeumegylet Évi Jelentései 1928-29. 3-27., LACZKÓ D. - HOLLENDONNER F. HILLEBRAND J.: A ságvári felső diluviális lösztelep. Archaeologiai Értesítő 44. 1930. 213-220. 14 CSONGRADINÉ BALOGH ÉVA.: A ságvári késői felsőpaleolit lelőhely tipológiai és statisztikai vizsgálata. Folia Archaeologica XLVI. 1997. 17-46. 15 LACZKÓ D. - RHÉ GY.: Balácza. Római telepnyomok és útirányok Veszprém megye déli felében. A baláczai ásatások eredményei. Veszprém, 1912. 54