S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

S. PERÉMI ÁGOTA: Laczkó Dezső, a múzeumépítő

első múzeumoknak. Ekkor jött létre többek közt az Országos Ráth György Múzeum, az Ernst Múzeum, az Állami Darnay Múzeum

2, míg Zichy Jenő gróf gazdag gyűjteménye a Fővárosi Múzeumba és a Néprajzi Múzeumba került. Pálffy János gróf antik képgyűjtemé-nye és Andrássy Dénes gróf krasznahorkai külön képtára a Szépművészeti Múzeumba jutott, de még hosszan lehetne sorolni azoknak a lelkes gyűjtőknek, mecénásoknak, segítőknek a nevét, akik megalapozták a fővárosi és vidéki múzeumok alapjait. A magyarországi múzeumok nagy része, szemben a külföldi példákkal, amelyek többnyire az adott ország uralkodó családjainak évszázadok alatt felhalmozott műkincsire épültek, hazánkban elsősorban a magyar nemességnek köszönhetik létrejöttüket. A magyar kulturális életben elévülhetetlen érdekemet szereztek, akiknek életművüket sajnos itt nincs terünk részletezni. Néhány mondat erejéig még szólnunk kell magáról a múzeumépületről is, amely sajátságos feladatainak ellátásához az idők folyamán külön épülettípusa alakult ki. A múzeumépületek tervezése jóval később indult meg, mint maga a gyűjtés, múzeumalapítás. Régebben a múzeumok már meglévő palotákban vagy ezek egyik részében kaptak helyet. Esetenként a tereket vagy udvarokat a gyűjtemény bemutatása számára átalakították, de még hosszú ideig az egyes gyűjteményeket többnyire már meglévő épületekben helyeztek el.

3 A múzeumépületek főbb típusai csak a XIX. században alakultak ki és ezek annyi félék voltak, ahány féle volt maga a gyűjtemény. Az általános elrendezés tekintetében azonban többnyire ugyanazok a szabályok érvényesültek. A múzeum helyének megválasztásában a világosság, a központi fekvés dominált, fontos volt a múzeum tervezésénél a gyűjtemények kiállítására szánt termek kialakítása, miközben a dolgozó szobák és más kiszolgáló helységek elrendezésére is igyekeztek nagy hangsúlyt fordítani. Magyarországon az első múzeum, amely hivatalosan is annak nevezhető, vagyis a múzeumok minden kritériumával rendelkezett, az 1802-ben létrejött Magyar Nemzeti Múzeum, időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma volt. 2 Megyei vonatkozása miatt külön is kitérünk: a múzeum alapjait Darnay Kálmán régész vetette meg 1877-ben Sümegen. Több mint 20.000 darabból álló anyagát Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyék területéről gyűjtötte, amelyet 1907-ben a nemzetnek ajándékozott. 3 Példaképpen említhetjük a párizsi Louvre-t, a francia királyok palotáját vagy az orosz cár eredeti lakhelyét, az Ermitázst. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc /. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette a gyűjteményt és közadakozásra szólította fel a nemzetet egy megfelelő épület felépítésére. A Pollack Mihály által tervezett klasszicista épület, belső tereinek elrendezése, díszítése sok múzeum tervezésénél előképül szolgált, különösen az 1900 évek elején egyre nagyobb számban alapított vidéki múzeumok esetében volt ez így, amelyek száma az 1910-es évek elején már 63 volt. Ezek között volt a Veszprémvármegyei Múzeum is. Végezetül a magyar múzeumügy történetének korai időszakából még egy fontos állami hivatalt kell megemlítenünk: a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét (MKOF) A felügyelőség 1897 óta állt fenn. Szervezésének fő célja az volt, hogy a hazánkban létező és létesítendő nyilvános és közhasználatra szánt állami törvényhatósági, községi, felekezeti és társadalmi gyűjtemények anyaga a nemzeti művelődés egységes forrása legyen, amely a vallás- és közoktatási miniszter irányítása alatt működött. A MKOF 1907-ben új szervezeti szabályzatot alkotott, amely a múzeumok irányítására hivatott szerepét megpróbálta határozottabban körvonalazni. 1912-ben a MKOF hatáskörébe 83 társadalmi úton létesített és fenntartott közgyűjtemény tartozott. A hivatal feladata az anyagi támogatás mellett az volt, hogy az újonnan létrejövő múzeumok gyűjteményeiről állapotfelmérést végezzen, segítse az intézmény vezetőjét a szakmai munkában (gyűjtemények szervezése, kezelése, múzeumok építése, berendezése stb.) A veszprémi múzeum történetének kezdeti időszakában is fontos szerepet játszott. A VESZPRÉMVÁRMEGYEI MÚZEUM Múzeumalapítás: először A Veszprém megyei múzeum történetének kezdetei a 1870-es évekre tehetők. Ekkor jelent meg Ivánfi Ede

4 tollából egy közlemény, amelyben a következő módon fejti ki gondolatait: 4 Ivánfi Ede (Somorja, 1821. április 21.- Magyaróvár, 1900. január 28.) történész, kegyesrendi tanár. Családi neve Jancsik Béla. 1869-ig folyóiratokban Jancsik Ede családi nevét használta. (A hírlapokban I. E., I. E. B. monogrammal és névtelenül is írt.) Elsősorban címertannal és Moson vármegye történetével foglalkozott. 24