S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KUBASSEK JÁNOS: Déchy Mór (1851-1917) a Kaukázus feltárója, a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagja

„A természetvédelemre irányuló mozgalmak áttekintése minket is meggyőzhet arról, hogy itt az ideje nekünk is határozott lépést tenni a szép cél érdekében...Telj es mértékben elismerjük a gazdasági érdekeknek fontosságát, de ennek a mindnyájunknak drága hazai földnek legalább kis darabját, vag? egyes kis pontjait szeretnők megóvni az ember zavaró munkájától, hog a természet minden élő és élettelen jelenségével a maga harmonikus egészében háborítatlanul fennmaradhasson. Ebből a szeretetből fogamzott meg a művelt népek agában a természetvédelemnek gondolata ...s meg vágunk gőződve, hog ez a nemes szándékú törekvés a mi hazánkban is megértő rokonszenvvel fog találkozni!" A tudós nem pusztán elméleti felvetéseket, hanem gyakorlati javaslatokat is papírra vetett a gyors cselekvés érdekében. „ Minden késedelem végzetes. Az, amit ma még meg lehet menteni, eg év, vag néhány hónap múlva talán már menthetetlenül elveszett Meg kell indítani a mentés munkáját, felállítani Magarország első Nemzeti Parkját. A védelemre alkalmas területeken pedig ...egetlen fejszecsapásnak, vag lövésnek nem szabad elhangzani, a legparányibb állatot, vag növényt sem szabad itt háborgatni, még kevésbé életétől megfosztani. " Déehy biológiai észlelőállomások létrehozását is szorgalmazta, s felvetette, hogy a tudományos társaságok tagjainak áldozatkészségére is érdemes volna támaszkodni. Nem rajta múlt, hanem a körülményeken, hogy írása megjelenése után még hat évtizednek kellett eltelnie, míg 1972-ben létrehozták az első Nemzeti Parkunkat a Hortobágyon. Déehy Mór utazásai során rengeteg élményt szerzett. Hozzáedződött a magashegységek váratlan veszedelmeihez. A szédítően meredek sziklafalak peremén húzódó ösvényeken vándorolva felkapaszkodott a sokak számára örökre elérhetetlen csúcsokra. A szó szoros értelmében és jelképesen is messzebbre látott kortársainál, s szellemi horizontja olyan távlatokat fogott át, melyek ma is igen tanulságosak. Tapasztalatait mindig a köz javára igyekezett kamatoztatni. Hegymászóként vált kora köztiszteletben álló tudósává, aki a Kaukázus feltárásának magyar úttörőjeként szerzett felfedezői dicsőséget hazájának. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gondos, előrelátó expedíciószervező hét vállalkozása során minden veszedelem közepette sikerrel valósította meg céljait, melyek egyetlen esetben sem követeltek közvetlen emberáldozatot. Igaz, Lojka Hugó halálos betegen tért haza, s a botanikai eredményekért később az életével kellett fizetnie. Súlyos dizentériát kapott, s szervezetét felőrölték a szokatlan vándorélet, a pihenés nélkül való örökös gyaloglás fáradalmai. Az utókor nagy vesztesége hogy Déehy Mór eredeti útinaplói, feljegyzései, saját kézzel rajzolt térképei, több évtizedes levelezése a második világháború végén megsemmisültek. Unokája, Török Pálné Déehy Liána 1989. szeptember 11 -én, Ajkán e sorok szerzőjének elmondta, hogy Dabas közelében Csíkospusztán, a második világháború végén, 1945 februárjában a községet elözönlő szovjet Vörös Hadsereg katonái egy kúriában őrzött muzeális értékű Déehy hagyatékból tűzet raktak, hogy a lángoknál melegítsék elgémberedett végtagjaikat. így hamvadtak el a Kaukázuskutatás páratlan értékű dokumentumai A tudatlan katonáknak fogalmuk sem volt arról, hogy saját hazájukra vonatkozó, pótolhatatlan iratanyagot pusztítanak el.... A Berlinben őrzött Déehy hagyaték nagy részét a német házvezetőnő, Dolly - akit Déehy a halálos ágyán vett feleségül és tett meg örökösévé - a berlini piacokon „elkótya-vetyélte", jövedelme kiegészítéséül. Szerencsére a Magyar Földrajzi Társaság a Déehy könyvtárat még idejében megóvta, s ezek a ritka kötetek a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézete könyvtárának alapjait képezik. Déehy emberi jellemvonásai közül ma is példaértékű az önzetlenség, a jószívűség, a kutatási lehetőségek megosztása más érdemes szakemberekkel. Távol állt tőle az irigység, a kicsinyes féltékenység. Nagyszerű emberi tulajdonságai révén Európa szerte sokan tisztelték és szerették. Elsősorban az ő érdeme, hogy egyik kortársa szerint „ büszkék lehetünk, mert a Kaukázus havasi öveinek tudományos feltárása révén a magar tudományos kutatás is részt vett a művelt nemzeteknek ama nemes versengésében, amit a Föld ismeretlen tájainak megismeréséért folytatnak. " A Kaukázus manapság sem tartozik Eurázsia legbékésebb vidékei közé. Dagesztán, Ingusföld, Csecsen-föld, Szvanécia, Oszétia, Abházia, Grúzia lakói az elmúlt években temérdek háborús szenvedésen mentek keresztül. Emberek tízezrei haltak meg, s százezrek váltak otthontalanná. A testvérgyilkos öldöklések nem kímélték azokat a vidékeket, melyeket annak idején Déehy Mór tárt fel. 143