Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
2. A feltárások eredményei
Különleges forma egy kúpos aljú edénytöredék (62. tábla 7.) és egy edényláb: a 8. gödörből került elő egy kerek keresztmetszetű, felfelé szélesedő edényláb egyenes törésfelülettel a tetején (58. tábla 3.). Háztartási kerámiának nevezhető a szűrőt két töredék képviseli (53. tábla 5., 66. tábla 5.), az egyik behúzott peremű kis tál, a másik aljtöredék átfúrásokkal. Orsógomb egy került elő, nyomott gömb alakú (62. tábla 3.). Az orsógombbal azonos méretű kis nehezék nyomott gömbtestű, a testbe olvadó vastag fülű (62. tábla 6.). Kanál több darab van a leletek között: rövid, kiszélesedő nyéllel, elkeskenyedő nyéllel, hosszú, hengeres nyéllel és egy igen nagy kanál rövid nyele. A finom kerámiatöredékek többsége pohárhoz tartozik (60. tábla 4.). Vannak kis kihajló peremtöredékek kóni- kus nyakkal (62. tábla 2.), kis bikónikus oldaltöredékek (60. tábla 5.), esetenként öblös alsó résszel vagy gömbös hassal. Viszonylag gazdag a kultikus rendeltetésű tárgyak köre: Idoltöredék: apró töredékekből összeállított női szobor töredéke (52. tábla 9.), fekete színű, durva felületű, szemcsés anyagú; a fej hiányzik, a nyak vastag, nagyon hosszú, a fej indításánál kissé kiszélesedik, a felsőtest lapos, jobb oldala hiányzik, a váll erőteljes, a karcsonk előre hajlik, a mell apró kerek, alig kiemelkedő, az egyik maradt csak meg, a test alsó fele szintén hiányzik. Zsámoly töredéke: trapéz alakú, kifelé álló láb (széttartó láb) lekerekített sarkokkal, homorú felső résszel; a láb felső szélén 3 kis kerek bütyök, a láb kívül-belül vörösre festett; színe szürke, felülete egyenetlen (60. tábla 11.). Zsámoly töredéke: fekvő téglalap alakú, széles láb, a vízszintes rész hiányzik; sötétszürke színű, barna foltos, egyenetlen, durva felszínű (52. tábla 8.). Antropomorf edénytöredék: perem- és oldaltöredékek; szürke és sötétszürke színű, vékony falú, finom kerámia. A peremtöredék egyenes, a perem alatt vízszintesen borda fut, alatta függőlegese felrakott keskeny, hosszúkás, hegyesedé, orrot formáló bütyök található. Az orr hegye vörösre festett. Egy másik peremtöredék egyenes, tehát hengeres nyakú edény darabja; a perem alatt kissé ferdén borda füt, alatta középen függőlegesen felrakott keskeny, hosszúkás, lefelé nyúló, hegyesedé bütyök töredéke. Az egész töredék vörösre festett. Az oldaltöredékek közül az egyik enyhén domborodó, a másik nagyjából hengeres falú, és a peremhez hasonló vízszintes borda fut rajta körbe. Mindkettő vörösre festett (60. tábla 8-10.). Kis oltár: Hasáb alakú, lekerekített élű, aszimmetrikus kis oltárka felülről induló, 1,5 cm átmérőjű, 2 cm mélyre nyúló mélyedéssel a közepén. Sötétszürke színű, kopott felületű (66. tábla 1.). Kis oltár töredéke: Kocka alakú kis oltárka töredéke felülről induló, 3,5 mm mély, belül kiszélesedő mélyedéssel, oldalán kis kerek, függőlegesen átfúrt bütyökkel. Vörös színű, szürke foltokkal (62. tábla 1.). Állat alakú „ mécses ” töredéke. Téglavörös színű, hosszú hengeres testű szobor, egyik végén két kiálló henger alakú nyúlvány csonkjával - nyilván a szarvak helye, a fej nincs külön megformázva, a szarvcsonkok alatt kiszélesedik a szobor, a lábak széttartóak, a hengeres testen felül két 2 cm átmérőjű bemélyedés található (52. tábla 6.). Díszítések: Festés: a kerámiaanyagnak közel 12 %-a festett, az uralkodó szín a vörös. A vörös szín mellett gyakran alkalmazták a rózsaszínbe hajló árnyalatot, valószínűleg eltérő festékanyagról van szó. Nagyon ritkán, de előfordul a fehér szín, valamint a sárga. A kiszórt földben volt egy háromrészes edény hengeres nyaktöredéke, melyen megőrződött a minta a peremen és a nyakon, vörös meander, közte sárga térkitöltő, belül a peremet függőleges vörös sávok díszítik (64. tábla 1.). Sárga nyomok előfordultak még az 1. gödörben egy kis oldaltöredéken. Nehéz megkülönböztetni ebben a helyzetben a sárgát a fehértől, például a 3. objektum alján egy kis bikónikus töredéken bizonytalan, hogy fehér, esetleg sárga, ferdén futó 3 párhuzamos vonal látható. A 8. gödörben egy kis bikónikus hastöredéken vörös alapon ferde fehér vonal fut (60. tábla 6.). Az agyagtalajban a festés leginkább ott őrződött meg, ahol az egész edényt borította a festés, ez minden esetben vörös. Gyakran találjuk csonkakúpos tálakon, csőtalpakon és kis bikónikus edénytöredékeken. Nem ritka az edény belsejének festése sem. A 3. objektum egy háromrészes edényén a peremen kívül-belül és a nyakon széles sávban füt a festés (2. tábla 1.). A 11. gödörben egy alacsony csőtalpon szinte teljes épségében megmaradt a festés: körbefutó sávok között futóspirál, az alsó sáv alatt a teljes felület vörös (61. tábla 6.). Karcolt díszítés: nem jellemző az anyagra, de előfordul. A 3. gödörből került ki egy vastagabb oldaltöredék árkolt meander-motívummal (52. tábla 3.). A 8. gödörben volt egy kis bikónikus oldaltöredék vörös festéssel és finom karcolással egy letört ovális bütyök helye körül (60. tábla 5.). Plasztikus díszítés: a bütykök túlnyomó többsége kis kerek, félgömbös vagy hegyes. A kerek bütykök között ritka a kiugró, hegyesedő forma, gyakoribb a lapos tetejű. Igen gyakori még az átfúrt bütyök kisebb vagy egészen 34
