Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
Katalógus
Ház — északnyugat-délkeleti tájolású, nem szabályos négyzet alakú, a keleti fala kissé befelé tart. Méretei: hossza 10,80 m, északi szélessége 8,10 m, déli szélessége 7,20 m (a külső méretet tekintve). Közvetlenül a szántott réteg (20-30 cm) alatt égett paticsomladékot figyeltünk meg a 2. és a 4. szelvényben, mely a csekély mélység miatt csak kisebb foltokban maradt egybefüggő. A 4. szelvényben az omladékban kirajzolódott egy gerenda helye. A paticsdarabok sima felületűek, erősen átégettek, van köztük áglenyomatos darab is. Ebben a mélységben ott is, ahol hiányzott az omladék, jelentős mennyiségű leletanyagot találtunk: nagyobb edénytöredékeket, csiszolt csontárat, festett kerámiát, szarvasmarha csontjait. A ház padlója nem volt megfigyelhető. A feltárt ház cölöpszerkezetű, hossztengelyében osztó fallal. 16 cölöplyukat figyeltünk meg, melyek biztosan a házhoz tartoztak. A cölöplyukak változó méretűek, a szabályos kerek lyukak koncentrikusak, 50 cm átmérőjűek, belső részük 20 cm átmérőjű; az északi fal 4 cölöplyukának külső kerülete eléri az 1 m-t, ezek szabálytalan formájúak, míg közepük kerek, 40 cm átmérőjű; a külső falak cölöphelyei (amelyek nem sarki helyzetűek) csak kicsi, 20 cm átmérőjű foltok. A cölöplyukak távolsága egymástól északon 1-1,20 m, az oldalfalaknál 1,20-2,20 m. A gödör legmélyebb részén a többinél sokkal mélyebb, a sorba nem illő cölöplyuk (szabályos kerek, átm.: 50, ill. 20 cm) jelzi, hogy a még friss gödör felett alátámasztásra szorult a tető, ennek következtében a gödörre épített ház leletanyaga nem fiatalabb lényegesen a gödörénél. Ez a cölöplyuk 112 cm mélységű, míg a többi 60-80 cm mély volt. 2. objektum Gödörkomplexum - a ház centruma alatt feltártunk egy szabálytalan formájú gödörrendszert, melynek legmélyebb része 135 cm mély, legnagyobb szélessége észak-déli irányban 9 m, kelet-nyugati irányban 7,6 m. A gödör keleti szélén, a 3. szelvényben apró karó lyukak voltak megfigyelhetőek. A gödör és a ház omladéka rétegben nem vált el egymástól. A leletmentes területeken 30 cm mélységben jelentkezett a löszös altalaj, ebből az adatból és a paticsos omladék mélységéből kiindulva ezen a szinten feltételezhetjük a neolitikus járószintet. A gödör alján alig volt lelet, ott a betöltődés sárgásbarna, agyagos volt, tehát természetes úton indult meg a feltöltődés. 3. objektum Gödör a 2. szelvény déli felén és a kelet-nyugati kutatóárok keleti végén. Formája ovális, méretei 2x1,80 m, legmélyebben 104 cm mély, északi széle vágja a nagy gödörrendszert, keleti felében 7 kis karólyuk található szabálytalanul elhelyezkedve. 4. objektum Gödör az 5. szelvény déli felében. Formája kerek, méretei 1x1,20 m, mélysége 74 cm, a nagy gödörrendszert vágja. 5. objektum Gödör az 1. szelvény keleti oldalán, bronzkori. Városlőd-Ujmajor 1. ház: Bizonytalan körvonalú, összefüggő házomladék a feltárt terület északnyugati részén. Az 1. árok északi végében, a 3. szelvény nyugati végében és az 5. szelvényben egy-egy folton sikerült az omladékot kibontani 40 cm mélységben. A 2. és a 4. szelvényben ebben a mélységben szintén sok volt a lelet, de ott nem képezett egységes felületet. Az omladék határait nem ismerjük, egyedül az 1. árok északi végében rajzolódott ki határozottan egy délkelet-északnyugati vonal, valamint a 12. szelvényben határolódik el az objektum, melynek szélessége eszerint mintegy 8 m, hossza 6 m. Nyugati széle bizonytalan, keleti széle pedig az 5. és 10. szelvény határára esik, azon túl megszűnt a leletbőség, de az itt húzódó fal közvetett bizonyítéka az 5. szelvény keleti végében talált nagy mennyiségű patics. A ház szerkezeti elemei bizonytalanok, az omladékréteg alatt talált cölöplyukaknak az omladékhoz való tartozása nem bizonyított. A cölöplyukak: 4. szelvényben az északi széle közelében egy ovális, 80x60 cm méretű, 96 cm mély, a 109
