Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
1. A lelőhelyek kutatástörténete és topográfiája
// / •• / 1. A LELŐHELYEK KUTATASTORTENETE ÉS TOPOGRÁFIÁJA 1.1. A kutatás története A lengyeli kultúra Veszprém megyei lelőhelyeinek kutatása a 80-as években kezdődött el az OTKA támogatásával (T 0182421, T 0301522) a Magyar Állami Földtani Intézet majd a Magyar Nemzeti Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum együttműködésében. A lengyeli kultúra és Veszprém kapcsolata azonban régebbre, a 70-es évekre nyúlik vissza, amikor a kultúra egy szakasza számára a város névadó hely lett, Raczky Pál a Veszprém-Felszabadulás úton (ma Jutási u.) feltárt teleprészlet anyaga alapján írta le a kultúra III. (késői) fázisát (Raczky 1974). A 80-as években kezdődött kutatás kiindulópontja a szentgáli Tűzkőves-hegy volt, az ország legnagyobb tűzkő-kitermelőhelye, ahonnan a Dunántúl nagyobbik fele az egész őskor folyamán a pattintott kőeszközökhöz szükséges nyersanyagot nyerte. A bánya ásatását Biró Katalin végezte 1983 és 1994 között (Biró 1995a). Egyidejűleg a régészeti lelőhelyeken feltárt kőanyagnak Biró Katalin által végzett vizsgálata (OTKA T 0 1 3 6 3 83, T 0250864, IGCP-4425) azt a határozott benyomást keltette, hogy a késő neolitikum idején igen erős kapcsolat volt a kitermelőhely és a Veszprém megyei települések között (Biró-Regenye 1991). Ezt megerősítendő a hegy körül 1985-ben és 1989-ben végzett terepbejárások 6 eredményeként kirajzolódott egy olyan egyedülálló települési struktúra, amely szükségessé tette a lengyeli kultúra ottani lelőhelyeinek kutatását. Nyolc ebbe a kultúrába tartozó települést találtunk ugyanis a hegy körül (az ajkai határban 2, a szentgáli határban 3, továbbá Bánd mellett, Városlőd-Újmajorban és Márkó közelében), a későbbiekben előkerült egy kilencedik is, 1998-ban pinceásás során Ajkán a Szent István utcában, a Torna patak partján (2. kép). 1986-1988 között Szentgál-Füzi-kúton, 1995-ben Szentgál-Teleki-dűlőn, 1996-1997-ben Ajka-Pál-major lelőhelyen, 1998-1999-ben pedig Városlőd-Újmajorban folyt kisebb feltárás (Regenye 2001). A feltárások célja a szentgáli tüzkőbánya körüli neolitikus lelőhelyek funkciójáról, településszerkezetéről információ gyűjtése és a kerámiaanyagból statisztikai módszerrel történő összehasonlítása alkalmas mennyiségű lelet begyűjtése volt. A kerámia kínálkozik az ilyen összehasonlításra, ugyanis informatív értéke igen nagy, jól tükrözi a változásokat. Hagyományosan is ez a régészeti vizsgálat elsődleges alanya. Mind az agyag előkészítése mind a kerámia megformálása és díszítése olyan jellegzetes vonásokat eredményez, melyek a vizsgálatkor mennyiségileg leírhatók. A telepkerámia sok lehetőséget kínál az interpretációra. Két ok miatt került előtérbe a kerámia-elemzés: 1. a felszínen gyűjtött leletanyag feltűnően egységes képet mutatott, emiatt felmerült az a hipotézis, hogy a lelőhelyek teljesen egykoriak. 2. a leletanyag határozottan különbözik a lengyeli kultúra ismert nagy lelőhelyeinek (Zengővárkony, Mórágy, Aszód) anyagától, ami szintén a kerámia alapos vizsgálatának igényét vetette fel. E két probléma megválaszolása végett az egyes lelőhelyek kerámialeleteit morfológiai és technológiai jellegzetességeik alapján kellett értékelni, illetve egymással összevetni, majd a lelőhelycsoportot elhelyezni a lengyeli kultúra egészében - kronológiailag, történetileg. Végül pedig értékelni kellett a lelőhelycsoport sajátos szerepkörét. 1 Neolitikus lelőhelyek anyagának statisztikai vizsgálata (Statistical analysis of the material from Neolithic sites) 1995- 1998. 2 A lengyeli kultúra Szentgál környéki lelőhelyeinek feldolgozása (Data processing of the Lengyel culture sites around Szentgál), 1998-2002. 3 Kőeszközök archeometriai vizsgálata (Archaeometrical study of stone tools), 1995-1998 4 Őskori nem-érces nyersanyagok atlasza - Kárpát medence (Atlas of prehistoric (non-metallic) raw materials in the Carpathian Basin, 1998-2002 5 Raw materials of the Neolithic/Aeneolithic polished stone artefacts (http//www.ace.hu/igcp442/igcp442.html) 6 A terepbejárást Biró Katalinnal és Rainer Pállal végeztem, segítségünkre volt Szentgálon Szabó István, Ajkán Gyurmán Csaba. 9
