Gopcsa Katalin: A Sümegi Művésztelep (1919-1931) és kortárs képzőművészek paletta kiállítása (Veszprém, 2006)
Palettafestmények - Palette paintings A paletta szó a latin „lapát" jelentésű szóból származik, rendszerint fából készült ovális vagy négyszögletes, különlegesen kezelt keményfa lap, festőművészek festékkeverő lapja. Egyik oldalán megmarkolásra alkalmas, félkör alakú bemetszés és lyuk található, a festő hüvelykujja számára. Akvarellekhez porcelánból készült, freskó festéséhez felhajtott karimájú négyszögletes bádoglapot használtak. A leggyakoribb paletták dió- vagy körtefából készültek, és könnyű, karra fektethető sima felületű lapok voltak. Régen a paletta a festők nélkülözhetetlen eszköze volt, ezért az ikonográfiában a paletta szó a festészet szimbólumává vált, de átvitt értelemben az egy festő által jellegzetesen használt színeknek, a művész ábrázoló eszközeinek az összességét is jelentette. Szokás volt, különösen művésztelepeken, nemcsak rendeltetésszerűen, festékfelrakásra és -kikeverésre használni falapokat, hanem egy palettára egy vagy több könnyed, all a prima felrakott apró képet, vázlatot festeni. Az ilyen palettafestmények, felirataik tanúsága szerint, emlékkép gyanánt is szolgáltak. Ennek mintájára napjainkban is születtek „pszeudo-paletta művek. The word palette comes from the Latin word meaning shovel and denotes an oval or rectangular board usually made of specially treated hardwood that provides a flat surface on which painters mix the range of paints used. On one side, there is a crescent shaped notch that can be grabbed and a hole for the painters thumb to hold the palette. For watercolours, palettes made of porcelain were used, while for fresco painting artists employed square tin boards with their rims bent up. Palettes were most commonly made of walnut or pear-wood, and they were essentially light boards with a smooth surface that could be laid on the painter's forearm. Since palettes used to be indispensable tools for painters, the word palette has become the symbol of painting in iconography, but in a more abstract sense it also stood for the entirety of colours and the methods of depiction typically used by a particular artist. It was customary, especially at artists' colonies, to make use of wooden boards not only for the proper application and mixing of paints, but also for painting one or a couple of delicate little pictures or sketches alia prima on the palettes themselves. Such palette paintings also served as memorabilia, as their inscriptions attest. Gopcsa Katalin